A JÉZUST VÁRÓ ADVENT

Részletek: Közzétéve: 2012. december 06. csütörtök, 17:36; Írta: Papp Anita; Találatok: 3396

"A régi ember hitte, hogy a Mindenség valamennyi teremtménye Isten akaratából létezik, s velük, általuk is üzen az Úr. Üzen a késő őszön a haldokló nappal, s a halálára készülő mezővel, fákkal, a kora téli, karácsonyt előző fagyos-fehér tisztulattal; és az ember is tette a dolgát alkata, s szerepe szerint együtt a többi létezővel.

Az éjszaka, a szorongó sötétség nagyon hosszúra nyúlik ilyenkor ? András muzsikát záró napja után ? de Isten fehér abroszt terít a tájra, tiszta, illatos gyolcsát adja a hónak; s a régi ember lelkét betakargatta.

Adventkor csönd volt, s áhítat. November 30-án, András napján a kisfarsang zajos vidámságának tehát vége szakadt. Az emberek, a fiatalok is sötét ruhában jártak, s böjtöt tartottak. Nemcsak a zsíros ételektől tartóztatták meg magukat, hanem a szerelemtől is. Testük vágyát elűzték, hogy lelkük szűzzé válhasson, méltóvá és alkalmassá a születésere. Minden hajnalon jóval napkelte előtt kicsi gyerekek járták végig az utcákat, a még szüzek, akik a régiek hitében Isten tenyerén éltek, az ?angyalok?. Csengővel ébresztettek mindenkit, s az emberek hajnali misére mentek; a családok együtt, a karonülő apróságok csakúgy, mint a vén ? s énekeltek; csak a nagyon beteg vagy a tűz őrzője maradt otthon. Leheletük és hitük, imamalmos áhítatuk melegítette be a kőhideg templomot; ott várták meg a reggelt, a fölkelő Napot, egyetlen óhajtássá válva.? (Molnár V. József)

?A legények ilyenkor nem látogathatták a fonó- és fosztóházakat, ahol lányok kalákája dolgozott; kivétel ez alól Szent Miklós ünnepének előestéje volt. Vas megyében csörgő botos ?láncos Milkós? járta e házakt, kísérete maskara-ördög volt. A ?zsírosan? nevető lányokat kikötötték a kúthoz, hogy ?fagyjék ki belőlük a szerelem?, s visításukat hallva mindenekből takarodjék el, s ki a fölös vágyakozás. Palóc vidéken a maskara-csapat járt ezen az estén. Láncos Miklós és a kíséretet: a ?kántor? vagy ?sekrestyés?, az ?angyal?, a ?ministránsok? és az ?ördögök?. A fonó-, és fosztóbeli lányokat ?gyóntatták?. Akit bűnösnek ítélt meg Miklós, azt az ördögök félholtra táncoltatták a pitvarban, kezük közül az angyal szabadított ki a már ?megtisztultakat?.

Immaculata december 8-i ünnepén a mezőkövesdi matyó lányok kibontott hajjal és gyalog keresték föl a Mátraverebély-Szentkutat. December 13-án a legsötétebb napok kapujában, Szent Luca ünnepén, ?Luca-maskarás? járta a Galga menti, s a palóc falvakat. Legény öltözött hófehérbe, lepedővel; arcát liszttel takarta el, vagy nyúlbőrből készített álarc fedte azt, némely faluban szita. Csizmája talpára rongyot kötött; kopogás nélkül, halkan nyitott be egy-egy házba, s fehér lúdtollal, ?angyal szárnnyal? a háziak arcát végig törölgette és a sarkokat. Ezen a vidéken ma is ?Szent Család?-ot járnak esténként. Szálláskereső játék ez csakúgy, mint a betlehemezés. Minden adventi estén más családnál készítik el a házi-oltárt, amelynek Mária és József szobrocska a fő ?dísze?, s helyenként Jézuska. Hosszan imádkoznak és énekelnek; az imamalmos ?dobolás? lelkünket szabadítja ki a test ?rabságából?, átjárja őket a makulátlanság szentcsaládi óhaja.

Betlehemesek is járták, s járják ma egyre több helyen ismét, a városban is a házakat. A régiek szigorúan vették e játékot. ?A (székelyek) lövétei betlehemes rendtartása előírja, hogy akik Krisztus születése emlékén, vagyis karácsonyi szent ünnepekre betlehemi folytatásban tagok akarnak lenni, azok, csak úgy lehetnek, ha a kötelező feltételeket megtartják; nem szabad a kocsmahelyiségekben forogni, fonóseregben lányokhoz járni, az utcákon néma csöndben kell járni, továbbá nem szabad világi éneket énekelni. Mindezeket meg kell tartani attól a naptól, amikor próbálni kezdik, egészen vízkereszt napjáig... Akik ezen alapszabályoknak nem tesz eleget, annak büntetése ne lehet egyéb, mint hogy abból a szobából, amelyben gyakoroltak a Kócsár és a Huszár nevű tagok kihúzott karddal kikísérik az illető személyt, mezítláb és hajadonfővel, a templomot pedig háromszor megkerülik. Ez bármilyen zord idő esetén is végrehajtandó...

Így érkezett el a régi a faluban december 24-e, Ádám és Éva bűnbeesésének napja, az esztendő legsötétebb ?ideje?. A böjt még szigorúbb lett; de a délelőtti misék után már kántálók csapata járta az utcákat. Először a legkisebbek mentek világos öltözetben, őket a nagyobb gyerekek csapata követte, estefelé már a serdülők öltöztek a Fény színeibe, s ők készítették mindenki lelkében a születés ?szalmaágyát?. Fokozatosan kivilágosodott a falu, s éjféli misére már az öregek is magukra öltötték, valamilyen ruházatukkal a születés fényes jelét. Az ember, mert hittel tette dolgát Isten kegyelméből a Szűz része lett, öle, méhe a születni készülő Fénynek, aki közel kétezer esztendővel ezelőtt Isten fiaként közénk jött, hogy életével ?láttassa? a Törvényt; de aki a kezdetek óta létezik, s aki ma is, minden esztendőn karácsony éjfélén újra meg újra bennünk, Boldogasszonnyá változott népében világra szépül.? (Molnár V. József)

Áldott, békés karácsonyt kívánok!

Papp Anita