Bocskaisok sikere a KGYTK országos döntőjén

2017.május 8-án került megrendezésre a XVI. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája (KGYTK) országos döntője Budapesten.
Iskolánkból Bakó László és Nyakó Sándor 7.osztályos tanulókat hívták be a regionális döntőn. A fiúk „Rubik kockát robottal?” című pályamunkájukkal jutottak be. Hajnal 5-kor indultunk útnak. Hosszú utazás után megérkeztünk a budapesti Rózsakerti Református Általános Iskolába, ahol az iskolánkból bejutott pályamunka 10:15-kor került előadásra. Mivel az eredményhirdetés csak 17:00-kor vette kezdetét, rengeteg pályamunkát tekintettünk meg. A délelőtti ismeretterjesztő kategória után következett az ebédszünet, délután pedig kezdetét vette a kutatásmódszertani kategória. Bár a végén már türelmetlenül vártuk, hogy milyen helyezést értek el a fiúk, megérte várni, ugyanis országos 1. helyezést értek el ismeretterjesztő kategóriában!
Én még egyszer gratulálok nekik és felkészítő tanáruknak Petrus Tamás bácsinak, valamint ezúttal is szeretném megköszönni, hogy én is megtekinthettem az országos fordulót.

 

Holba Kata Regina

7.a

Bővebben: Bocskaisok sikere a KGYTK országos döntőjén

Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája regionális döntő 2017. Orosháza

2017.április 5.-én került megrendezésre Orosházán a XVI. Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája (KGYTK). A regionális döntőre bejutás feltétele volt, hogy a nevező tanulóknak egy maximum 30 oldalas dolgozatot kellett megírniuk, majd később beküldeniük, melyben részletesen bemutatták pályamunkáikat. Iskolánk összesen 6 dolgozatot küldött be, ebből 2 jutott be az orosházi fordulóra:
Bakó László, Nyakó Sándor: „Rubikkockát robottal?”
Holba Kata Regina: „Optikai csalódások”

Bővebben: Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája regionális döntő 2017. Orosháza

Országos sikerek a KGYTK versenyen

Május 9-én, hétfőn reggel kilenc órakor indultunk Budapestre a KGYTK országos fordulójára, kisbusszal, melyet Tóth Imre igazgató bácsi vezetett. A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának előzménye – KGYTK - az Orosházán megtartott területi döntő volt, ahova iskolánkból a következő gyerekek jutottak be: Kállai Szabolcs, Jantek Dóra, Nagy Tamás, Szabó Anna, Török Natasa, T. Tóth Petra Nikolett, László Andrea. Innen két tanuló jutott tovább az országos döntőbe: T. Tóth Petra Nikolett a Matematikai generációs agycsavar és László Andrea A Könyv vagy számítógép című pályamunkákkal.

Bővebben: Országos sikerek a KGYTK versenyen

Versenykiírás - 2014-2015

A Kutató Gyerekek Tudományos Konferencia 2014-2015. évi versenykiírása ITT olvasható.

Segédanyag a kutatáshoz

Segédanyag a kutatáshoz
(Készült Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe című könyve alapján)

1.   A kutatás célja, tárgya

A kutatás célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével hozzájáruljon a tevékenység eredményességének növeléséhez. Ezt az összefüggések, törvényszerűségek feltárásával érheted el. A törvényszerűségek képezik a kutatás tárgyát. Minden kutatási tevékenység a problémák megoldásának sorozatából áll. A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozó feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan adatokat kell gyűjtened tervszerű, rendezett módon, ezeket kritikusan értelmezni, elemezni kell.
A kutatás metodikája azokat a követelményeket fogalmazza meg, s olyan eljárásokat, technikákat ír le, amelyek segítségével a kutató képes a megismerési folyamatot a tudomány szigorú kívánalmainak megfelelő mederben tartani.

2.   A kutatás folyamata

Ahhoz, hogy a kutatás elérje a célját, a következő lépéseket kell betartani:

2.1.    A kutatási probléma meghatározása

A kutatási probléma egy olyan kérdés, amelyre a kutatás során választ keresünk. A jó problémafelvetés meghatározza az egész kutatás minőségét, színvonalát! A jó kutatót a problémaérzékenység képessége jellemzi.

A kutatási probléma megfogalmazásánál a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

  • a probléma megválaszolása során újabb elméleti ismeretekhez juthat-e a kutató
  • a szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna
  • várható-e, hogy a kutatás elvégzése újabb kutatásokhoz, újabb problémákhoz vezet
  • időszerű-e az adott téma, vagyis igényli-e a gyakorlat a várható eredményeket, van-e iránta érdeklődés
  • kutatható-e a probléma
  • megfelel-e az adott probléma a kutató számára:
    kellően érdeklődik-e iránta,
    megfelelően motivált a probléma megválaszolására,
    rendelkezik-e a szükséges hozzáértéssel, ismerettel,
    megteremthetőek-e a szükséges tárgyi feltételek (szakirodalom, adatok stb.),
    elegendő idő áll-e rendelkezésre a kutatás elvégzéséhez,
    biztosítható-e megfelelő szakmai segítség, tudományos irányítás.

A kutatási probléma világos, egyértelmű megfogalmazása teszi lehetővé a jó hipotézisek megfogalmazását, az egész kutatás megfelelő tervezését. A probléma megfogalmazása egy viszonylag hosszan tartó folyamat, amely a kutatási terület kiválasztásával kezdődik, majd a szakirodalom és a szakemberek - konzulensek - segítségével ez a terület fokozatosan szűkül, pontosabbá válik.

A probléma megfogalmazásánál arra is ügyelni kell, hogy a probléma ne legyen túlságosan tág, s így megoldhatatlan (pl.: Hogyan fejlődött Hajdúnánás?), de túlságosan szűk, s így kevésbé jelentős se (pl.: Hogyan fejlődött Hajdúnánás idegenforgalma az elmúlt hónapban?).

2.2.    A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése

A szakirodalom már a probléma leszűkítésében, pontosításában is a segítségedre van, de semmiképpen sem nélkülözheted ezt a forrást (a szakirodalmat) a problémára adandó válaszok, a hipotézisek kialakítása előtt! 

A kutatásnak már a kezdeti szakaszában is szem előtt kell tartani, hogy

  • viszonylagos teljességre törekedj, minden lényeges ismeretet gyűjts össze,
  • ne hagyd figyelmen kívül más tudományok ide vonatkozó irodalmát,
  • lehetőleg megbízható, érvényes irodalmat használj.

A szakirodalom tanulmányozásának haszna leginkább a hipotézisek felállításánál jelentkezik, mert lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott - tehát nagy valószínűséggel igaz - kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben. A szakirodalmakból megtudhatod azt is, hogy milyen kutatási módszereket és eszközöket célszerű választani a kutatási problémád megválaszolásához.

A kutatómunka legfőbb forrásai a könyvtárak és levéltárak, ahol nemcsak a könyveket, lexikonokat, hanem folyóiratokat, napilapokat is haszonnal forgathatsz, sőt multimédiás anyagokat (hang-, videokazetta, CD-lemez tartalmát is) igénybe veheted, használhatod az internetet is (megfelelő kritikai szűréssel!).

A szakirodalom feltárásának ajánlott lépései:

  1. igyekezz a kutatás problémáját a lehető legpontosabban körülhatárolni, meghatározni
  2. nézz át néhány friss forrást, lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet, folyóiratot stb. (Ezek segítségével pontosítsd a problémát, figyeld meg a téma kulcsszavait!)
  3. nézd át néhány ilyen témájú folyóirat legfrissebb számait (Ezek alapján tovább finomíthatod a problémát, újabb kulcsszavakat találhatsz.)
  4. állítsd össze azoknak a kulcsszavaknak a listáját, amelyeket a témád szempontjából fontosnak tartasz
  5. a kulcsszavak segítségével nézd át az ide vonatkozó folyóiratok legfrissebb (esetleg néhány évre visszamenő) számait
  6. szerezd be a kigyűjtött forrásokat (több könyvtárból is, ha szükséges, könyvtárközi kölcsönzéssel is)
  7. olvasd el, jegyzeteld ki a forrásokat, melyek bibliográfiája alapján újabb irodalomajánláshoz juthatsz
  8. a jegyzeteidet rendszerezd, próbáld kialakítani a munkád szerkezetét
  9. logikus rendszerbe foglalva készítsd el a kritikus írásos munkádat!

A szakirodalom feldolgozásának technikája

A szakirodalom feldolgozása az összegyűjtött, feltárt irodalom elemzéséből, értelmezéséből, rendszerezéséből áll. Mindezt a jegyzetelés teszi lehetővé. Olyan jegyzetelési technikát kell választani, amely leginkább biztosítja a pontosságot, a visszakereshetőséget. A kijegyzetelt anyag könnyen átcsoportosítható, rendszerezhető, egyértelműen visszakereshető legyen. A jegyzetelésnek 2 formáját különböztetjük meg:

1. naplózó kivonatolás
2. cédulázás.

naplózó kivonatolás esetén egy füzetbe egymás után összefüggő jegyzetet készítünk. Itt a lényeges gondolatokat, kulcsszavakat aláhúzással, különböző színekkel lehet kiemelni. A naplózó kivonatolást akkor célszerű alkalmazni, ha
- egy vagy néhány mű feldolgozására kerül sor
- a feldolgozott anyag srtuktúrája lényegesen nem tér el az általunk írni kívánt munkáétól.

cédulázást a kutatómunkában gyakrabban használjuk. Lényege, hogy az olvasott anyag 1-1 gondolati egységét külön cédulára írjuk. A cédulákat külön borítékokban, dobozokban tároljuk, melyek bővíthetők, s megjelölhetjük rajtuk, hogy mely műveket olvastuk már el.

2.3.    A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása

(Problémafelvetés)

A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fogalmazza meg a problémával kapcsolatban. A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni, mely előismereteket feltételez. A jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás lebonyolításához.

A jó hipotézissel szemben támasztott követelmények:

  • magyarázó erővel kell rendelkeznie - elképzelhető, elfogadható legyen a javasolt, feltételezett összefüggés
  • pontosan meg kell jelölni, hogy mely kérdések milyen problémára fejtik ki hatásukat
  • a hipotézis egyértelműen igazolható vagy elvethető legyen (A kutatás akkor eredményes, kétséget kizáróan eldönthető, hogy a feltételezett válaszok, a hipotézisek helytállóak, s nem akkor, ha a hipotéziseket igazolni tudod!! Egy hipotézis akkor felel meg a követelményeknek, ha el tudod mondani, hogy mit kell észlelni, tapasztalni a hipotézis igazsága vagy hamissága esetén.
  • a hipotézis igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen
  • a hipotézis világosan, egyértelműen legyen megfogalmazva
  • a hipotézisnek támaszkodni kell a meglévő ismeretekre (A hipotézis egy a szakirodalom, a gyakorlati tapasztalat alapján megfogalmazott, valószínűsíthetően igaz válasz a felvetett kérdésre. Ez azt jelenti, hogy a kutató a tájékozatlansága miatt ne mondjon ellent igazolt feltételeknek. Természetesen, ha erre kellő alapod van, megkérdőjelezheted a tudományosnak hitt állításokat, s megfogalmazhatsz velük szemben hipotéziseket.)
  • a hipotéziseket a lehető legegyszerűbben és legtömörebben kell megfogalmazni (Előfordulhat, hogy egy összetett probléma megválaszolására nem elegendő egyetlen mondatban megfogalmazni a választ, ebben az esetben célszerű alhipotézisekre bontani azt.)
  • a hipotézisek összességének választ kell adni a kiinduló problémára.

 

2.4.    Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása

(A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyűjtéséhez kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása)

Két kutatási stratégiát különböztetünk meg egymástól:

  1. A meglévő általános elvek, törvényszerűségek, történeti és nemzetközi tapasztalatok más tudományok eredményeinek alapján jutunk hasznos eredményekhez
  2. A gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig
    a.) leíró stratégia (egy meglévő helyzet leírása)
    b.) összefüggésfeltáró stratégia (az adatokat kell rendszerezni)
    c.) kísérleti stratégia (a kutatás céljainak megfelelően beavatkozunk a folyamatba)

Az összefüggést feltáró kutatások alapján feltételezhető összfüggéseket célszerű kísérleti kontrollnak alávetni. A 3 kutatási stratégia egymásra épül, kiegészítik egymást.

Kutatási módszerek, eszközök

Mindhárom kutatási stratégia esetében adatok gyűjtünk, s azokat elemezzük. Erre szolgálnak a kutatási módszerek, az adatgyűjtési eszközök.

Feltáró módszerek:

  • dokumentumelemzés
  • megfigyelés
  • szóbeli kikérdezés
  • írásbeli kikérdezés
  • szociometriai módszer
  • tudásmérés
  • pszichológiai vizsgáló eljárások.

Feldolgozó módszerek:

  • statisztikai módszerek
  • minőségi elemzés.

2.5.    A vizsgálni kívánt minta kiválasztása

Miután megállapítottuk, hogy a hipotéziseink igazolásához, vagy elvetéséhez milyen kutatási stratégiákra és azon belül milyen módszerekre és eszközökre van szükségünk, meg kell állapítanunk, hogy kiktől gyűjtsünk adatokat. Már a hipotézisek összeállításakor gondolhatunk arra, hogy kikre terjesztenénk ki kutatásunk körét.

A közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek a körét, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatásunk eredményeit, alapsokaságnak, vagy populációnak nevezzük.

A kutatás során, azonban nincs módunk arra, hogy a populáció minden tagjától adatot gyűjtsünk, ezért a kutatást mindig az alapsokaság egy általunk kiválasztott csoportján végezzük, tőlük gyűjtjük be a szükséges adatokat – ez a minta. Ahhoz, hogy a mintán végzett kutatást kiterjeszthessük az alapsokaságra, a minta reprezentatív kell, hogy legyen, a gyűjtött adatok alapján elvégzett következtetések, megállapítások csak így lesznek érvényesek a vizsgált alapsokaságra.

A minta kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy

  • elég nagy legyen ahhoz, hogy az alapsokaságot jellemezhesse,
  • jellemezze az alapsokaság különböző alcsoportjait.

A minta nagysága függ:

  • eredmények fontosságától (nagy fontosságú kutatásnál nagy számosságú minta kell)
  • az alapsokaság összetételétől (homogén csoport esetén elegendő kisebb minta, heterogén alapsokaság esetén több minta kell),
  • a kutatási módszer sajtosságaitól (egy online kérdőívnél könnyen megoldható a nagy minta, riport esetén nehezen),
  • gazdaságossági szempont (nagy minta drága lehet).

Mintavételi eljárások:

  • véletlen mintavétel
  • irányított (a csoport jellemzőitől függően).

2.6.    A kutatás végrehajtása

A kutatás következő lépése az adatgyűjtés, melynek során az elkészített vagy adaptált módszerek és eszközök segítségével begyűjtjük azokat az adatokat melyekre a hipotézisek igazolásához, vagy elvetéséhez szükségünk van.

A kutatások típusai:

  • Alapkutatás:
    Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.
  • Alkalmazott kutatás:
    Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
  • Akciókutatás
    Egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben. Általában kutató és az adott közegben dolgozó együttműködését feltételezi a probléma megoldása érdekében. Bár nem céljuk az elméleti és gyakorlati ismeretek gazdagítása, az eredmények és következtetések a későbbiekben felhasználhatók más kutatások esetében is (pl. iskolakísérletek).
  • Kísérleti fejlesztés
    Olyan kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, illetve a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

 A kutatás során alkalmazható módszerek:

  • Forráskutatás: alapdokumentumok elemzése
  • Tartalomelemzés:- kommunikáció tartalmának mennyiségi leírása
  • Megfigyelés: természetes körülmények, nincs beavatkozás (nyílt, leplezett, strukturált, strukturálatlan)
  • Kísérlet: mesterséges körülmények, tervszerű beavatkozás
  • Esettanulmány: időszerű jelenségek tapasztalati vizsgálata és elemzése (jelen- és múltbéli változások, jövőbeni folyamatok)
  • Terepkutatás: természetes életközegben társadalmi jelenségek vizsgálata
  • Kérdőív: gyűjthető információk
  • Interjú: személyes megkérdezés
  • Attitűdvizsgálat: érzelmi motivációk
  • Szociometria: társas kapcsolatrendszer vizsgálata
  • Teszt: méréses próba azonos feltételek mellett

 2.7.    Az adatok elemzése, általánosítások, következtetések megfogalmazása

A nyert adatokat összesítő táblázatokba foglaljuk, az elemzés szempontjainak megfelelően. Az elemzés során az előzőekben megfogalmazott hipotézisek sorrendjében tárgyaljuk a nyert adatokat, figyelembe vesszük az értékelés szempontjait, illetve a változók függvényében összehasonlítjuk az eredményeket.

Az adatok táblázatban való bemutatását grafikonok segítségével tehetjük szemléletesebbé. Minden táblázatnak és grafikonnak adjunk címet, illetve számozzuk meg, majd készítsük el a táblázatok és grafikonok jegyzékét, melyet a tartalomjegyzék végén, vagy a dolgozat végén közreadhatunk.

Az adatokat bemutatása után kritikusan értékeljük a kapott eredményeket, átgondoljuk, hogy milyen szinten általánosíthatóak, és megfogalmazzuk a kutatás következtetéseit.

Kitérünk arra, hogy a kutatás elején megfogalmazott gondolatainkat (hipotézis) igazolta vagy cáfolta a kutatás.

Ha a kutatási eredmény indokolja, megfogalmazhatunk további teendőket, lehetőségeket is.

2.8.    A kutatás eredményének közreadása (publikálás)

A kutatási beszámolók különböző hosszúságúak lehetnek attól függően, milyen céllal készülnek. A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájára készített publikációk hosszát a versenykiírás tartalmazza, az országos döntőre általában 30-40 oldalnyi dokumentáció készül el. Az eredményt összefoglaló rezümé max. 3500 karakter lehet (kb. 1,5 A4-es oldal).

Az iskolai fordulóra elkészített dokumentum 10-15 oldal terjedelmű, és az alábbi szerkezetű:

Címlap

  • pályamunka címe
  • a diák neve, osztálya, iskolája
  • a készítés éve
  • a felkészítő pedagógus neve

 Tartalomjegyzék

  • címsorokat és oldalszámot tartalmaz
  • a címlap után következik

 Cím

  • egyértelműen utal a pályamunka témájára

 Bevezető

Tartalmazza

  • a pályamunka indítékát
  • a téma körülhatárolása
  • utalást a tartalomra

 

A téma bemutatása, kifejtése

  • résztémák
  • tények, összefüggések
  • átvett és saját szövegek elkülönítése (idézőjel, forrásjegyzék)
  • illusztráció (megszámozott kép, ábra, grafikon stb.)

 Összegzés

  • a gyűjtött ismeretek összefoglalása
  • a munka során megfogalmazódott kérdések
  • a megismert tudományos problémák

 További terveim

  • mely kérdés, vagy probléma foglalkoztat
  • milyen információforrásokban keresném a válaszokat
  • milyen vizsgálatokat, méréseket, kísérleteket tervezek

 Felhasznált irodalom

  • pontos címleírás
  • oldalszám megjelölése

 

Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája

Iskolánkban évek óta hagyománya van a hetedikes gyerekek projektbemutatójának. A sok, értékes előadás közül a legjobbakat nevezni kívánjuk a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájára (KGYTK).

A versenyt a KGYTK Tehetségsegítő Tanács támogatásával a Pannon Egyetem MFTK Neveléstudományi Intézet védnökségével a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezi.

A versenykiírás itt olvasható.

A verseny honlapján az előző évek nyertes pályázatai visszakereshetőek, érdemes tanulmányozni őket.

 

Kiegészítő információk