Nagyváradi ősz

2013. november 5-én és 6-án Nagyváradon töltöttünk két különleges napot egy sikeres pályázat kapcsán a "Szórvány program"-ban részvevő diákokkal és felnőttekkel.
 
Sok-sok szervezéssel, de jó baráti segítséggel (Bertalan Tímea és Szűcs Éva személyében) sikerült olyan programokat összeállítanom, ami hiszem,hogy a szívekben és a gondolkodásunkban is hoz új energiákat. Szent László királyunk történelmi városában sétálva  meg kellett  értsük,hogy egyedülállóan  nagy dolgok történtek e városban , a múltunkban építészet, zene és az irodalom világában. Egy nemzetet hite, kultúrája ,nyelve és hagyományai tartanak életben. Ha ezek közül egy is feledésbe merül,akkor az a nemzet elvész. Minden tiszteletem a határon túl élő magyarságukat mindig  vállaló embereké .Sokat tettek és tesznek  kisebbségként  azért,hogy  magyarok maradhassanak egykori hazájukban.  Példát mutatnak nekünk "anyaországiaknak" abban, hogy  múltunk hőseit nem szabad soha sem feledni. Időt kell tölteni köztük és éreztetni, hogy milyen nagy tisztelettel vagyunk irántuk. Nagy szükségünk van egymásra ...

Egy utazást mindenki másképpen él meg, ezért lássuk kinek mit nyújtott Szent  László városa Nagyvárad.

 

 

Szent László városában

A romániai Bihar megye székhelyén , Nagyváradon, a Sebes-Körös partján a SZÓRVÁNY PROGRAM keretében 2013. november 5-én és 6-án csodálatos történelmi utazáson vett részt a hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néhány lelkes tanára és diákja.
Lelkesedésük már három éve töretlen, hiszen havonta járnak több Nagyvárad környéki településre, ahol szívvel-lélekkel segítik az ott élő gyerekek magyar kultúrához és történelemhez való kötődését. Híd szerepet töltenek be az anyaország és az ott élő gyerekek, felnőttek között.

Nem volt ez másként ezen a két napon sem. Megismertük ezt a gazdag történelmi hagyománnyal rendelkező megyei jogú várost a Partiumban, mely korábban Bihar vármegye központja volt. 

Ezt a várost Szent László király alapította, mely rövid időn belül fontos közigazgatási, kulturális, egyházi és gazdasági központtá lett. A humanista Vitéz János püspök korában vált európai hírűvé, majd a XIX. század végén modern európai várossá. A városalapító szent király nagyságát és tetteit Janus Pannonius reneszánsz költőnk több versében dicsőítette. De az utókor is méltóképpen őrzi emlékét. Ebbe nyerhettünk bepillantást a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium egyik tanárának idegenvezetésével.
Megmutatta nekünk intézményük névadójának szobrát, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotott. I. Rákóczi György felesége Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony anyagi és erkölcsi támogatással járult hozzá a Református Kollégium fejlesztéséhez, tanárainak díjazásához.
A szoborral szemben található a fejedelemasszony nevét viselő Református Egyházi Központ, mely a reformátusság és a nagyváradi magyarság kulturális központja. Erről a két nap alatt mi is meggyőződhettünk a múzeumi tárlatvezetés és a nagyon színvonalas hangverseny után.
Itt tettek említést, hogy a városban iskolát és nyomdát alapítottak a reformátorok. A nyomda leghíresebb terméke a Váradi Biblia. Amikor Várad elesett (1660) a vár feladásának feltételei között szerepelt a Biblia szabad elszállítása. Ennek jelentősége óriási, hiszen egyetlen békekötésünk sem tartalmaz ilyen kritériumot.

Ady Endre „Pece-parti Párizsában” megmutatta nekünk a költő és a Holnap Irodalmi Társaság szoboregyüttesét, a híres nagyváradi kanonoksort, a Római Katolikus Bazilikát, a Római Katolikus Püspöki Palotát, a színház épületét, a városházát, a Fekete Sas Palotát és természetesen a várat is a vártemplommal. Megálltunk a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, Szacsvay Imre bronzszobránál az Ezredévi Emléktéren. Markó Ede szobrászművész készítette, emléket állítva a Habsburg-ház trónfosztását kimondó debreceni országgyűlés (1849. december) jegyzőjének. Erre utal a szobor felirata is: „Csak egy tollvonás volt a bűne.” Érdekesség, hogy a debreceni Kossuth-szobor talapzatán szintén megtaláljuk Szacsvay Imre alakját.
Intézményünk négy tanulója a zene és a tánc „nyelvén” ajándékozta meg vendéglátóinkat, s a nagyváradi gyerekek - spontán módon – viszonozták ezt a kedvességet.


Ezen a kétnapos történelmi utazáson gyerekek és felnőttek egyaránt megértettük, hogy milyen nagy kincs a múltunk, amiért felelősséggel tartozunk itt a jelenben is.

Daróczi Ildikó és 
Veressné Fehér Erzsébet

 

Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
Kodály Zoltán

Thurzó Zoltán zongoraművész és Thurzó Sándor József brácsaművész jóvoltából csodálatos kirándulást tehettünk a zene világában. Mint jó idegenvezetők kalauzoltak minket az impresszionizmus pillanatnyi látványában Claude Debussy műveiből idézve, a romantika túlcsorduló érzelmei között  Chopin virtuóz zongoradarabjának jóvoltából, a napfényes Brazília pálmafákat elénk táró kortárs zenéjéig.  

Mint megtudhattuk Brazília komolyzenei életében is jelentős szerepet tölt be a Thurzó család, nemcsak mesterkurzusokat tartván, hanem Európában kuriózumnak számító brazil komolyzenei kottatárukkal is. Méltán világhírű művészeink a magyar zeneszerzők műveiből is jócskán adtak ízelítőt. Nem véletlenül, hiszen nagy pártfogói Nagyvárad zenei múltjának, több generáció által összegyűjtött zenetörténeti emlékeik a magyar zenei élet ezer éves múltját ölelik föl.  Stílusérzékük, hangszeres játéktudásuk, széles körű műveltségük mind a felnőttek, mind a gyermekek számára felejthetetlen élményt nyújtottak.

Szabó Sándorné

Látogatás Szent László király városában, Nagyváradon

Harmadéve indult a Szórvány program. Mi, akik vállaltuk ezt a szép küldetést, minden hónap egy-egy szombatján kora reggeltől késő estig útra kelünk, hogy négy településen Lesen, Jankafalván, Bihardiószegen és Poklostelken az ottani gyerekeknek szolgálatot teljesítsünk.
Munkánk elismeréseként, ismereteink bővítése és a kapcsolatunk erősítése végett 2013. november 5-én és 6-án, kétnapos Nagyváradi kiránduláson vehettünk részt.
Nagy örömmel fogadtuk a lehetőséget, mivel eddig nem volt rá idő, hogy a Szent László királyunk által 1093-ban alapított patinás, ősi magyar várost ne csak a kis településekhez menet, buszunkból kitekintve láthassuk.
Feledhetetlen, kellemes időt töltöttünk Váradon. Megismertük a város történetét Veres-Kovács Attila N.t lelkész úr hiteles szavaiból. Érdeklődést felkeltő előadást hallottunk tőle a kazettás templomok stílusainak titkairól.

Bemutatta a több évszázados egyházi szertartások kellékeit, oltárterítőket, bibliákat és más kiállított muzeális értékű iratokat. Ismerkedtünk a Királyhágó-melléki Református Püspökség múltjával is.
Nagyváradi idegenvezetőnk Takács Zoltán a Lórántffy Zsuzsanna Református Iskola ifjú tanára volt városnéző sétáinkon. Végigjártuk a történelmi város ódon utcáit, keresve a régmúlt, az 1848-as szabadságharc, az elmúlt századok és a benne zajló történelem emlékeit Ady nyomdokain a „Körös- parti Párizsban”. A vár felújítás miatt éppen nem volt látogatható, így a beparkosított várvédő vizesárokban sétálva idéztük a régi magyar időket. Ezt követve láthattuk Várad szép szobrait, híres házait, a barokk stílusú Római Katolikus Püspöki Székesegyház freskóit.

Galériájában megtekinthettük az Egyházművészeti kiállítást, benne Szent László királyunk hermáját. Láttuk a száz szobás Püspöki palotát, a Kanonoksort és a történelem viharai által a Székesegyház elé került Szent László király szobrot. Lórántffy Zsuzsanna szobránál megismerkedhettünk e nagyszerű asszony viszontagságos, mégis nemes lelkű életével.
Meghallgattuk a nagy múltú zenei hagyománnyal rendelkező család leszármazottjainak, Thurzó Zoltán zongoraművész és nagybátyja, Thurzó Sándor hegedűművész koncert előadását. Megismerkedtünk a Lórántffy Református Iskolával. Az iskolai lelkipásztor, az igazgatónő és a tanárok készséggel büszkélkedtek a küzdelmek árán kialakított oktatási intézménnyel. A velünk tartó hajdúnánási diákok citerazenével, népdalénekléssel és néptánccal ajándékozták meg az iskola tanárait és tanítványait viszonzásul a fogadtatásért.
Velünk tartott Demeter Imre festőművész is, aki Tokaj című festményét adományozta az iskolának, Hajdúnánás látképét ábrázoló festményét pedig a Lórántffy Zsuzsanna Református Rendezvény Háznak. Vendéglátóinknak, megköszönve fáradozásaikat utunk koordinátora, egyben a szórvány program vezetője, Csillikné Szólláth Júlia városunk szerény ajándékát adta át. A Nagyváradi születésű, jelenleg Hajdúnánáson dolgozó Bertalan Tímea pszichológusnő volt tolmácsként a segítségünkre. Köszönet a vendéglátó rendezvény ház személyzetének a vendégszerető ellátásért és a figyelmes, készséges buszvezetőnknek. Velük együtt volt zavartalan és kellemes ez a két nap.
Hazafelé, a határt átlépve megérkezésünkig, már szórvány programunk november 9-ei foglalkozásának részleteiről beszélgettünk, hogy az eddigiekhez hasonlóan, szívvel-lélekkel, igényesen teljesíthessük a következő szolgálatot.

Ruszin Tiborné és Mónusné Ruszin Anna

(Fotó: Mónusné Ruszin Anna, Fekete Andrea, Tóth Imre)

Kiegészítő információk