Húsvét öröme
- Részletek
- Közzétéve: 2012. április 02. hétfő, 19:26
- Írta: Papp Anita
- Találatok: 4157
A tavaszi időszakban éled, újul a természet. Feszülnek a rügyek s pattanni készülődnek. Ha kint járunk a szabadban, szinte látni s hallani lehet, ahogy minden élő erőre kap, s friss hajtások bújnak elő a földből.
Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ünnepeljük, hogy Szűz Mária elfogadta Isten akaratát, hogy az Isten Fiának, Jézusnak Ő adjon majd életet.
Húsvét hajnalán Jézus minden esztendőben föltámad, legyőzi a halált, de ehhez előbb áldozatra kell adnia magát, meg kell halnia, hogy föltámadhasson. Ahogy Jézus mondta: Ha a búzaszem földbe nem kerül és el nem hal, nem hoz új életet.
Ideje van a húsvéti készületnek, s ilyenkor ünnepeljük a húsvétot. Több szokás kapcsolódik ezekhez a napokhoz.
Nagyhétnek nevezzük a húsvétot megelőző hetet, amely Virágvasárnappal kezdődik. Virágvasárnapi szokás a kiszehajtás és zöldágjárás.
Nagyhéten Jézus szenvedésére emlékezünk s ekkor nekünk is végig kell járnunk Vele a szenvedés útját, hiszen e nélkül nincs föltámadás s az életnek újulása. A nagyhét napjain elcsöndesedünk, nem csapunk zajt, nem hallgatunk hangos zenét, többet imádkozunk, hogy Jézussal a mi lelkünk is megújulhasson húsvét ünnepén.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és temetésének napja. Szigorú böjti nap. Nagypéntek dologtiltó nap, csak a legszükségesebb munkát végezték el, még kenyeret sem sütöttek.
A leányok e napon írták a tojásokat. A főtt tojásra olvasztott méhviasszal írókával mintát írtak, majd hagymahéjból piros színt adó főzetet főztek és ebbe tették a megírt tojásokat.
A húsvét ?mozgó ünnep?. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnap húsvétvasárnap. E napon szokás volt a ?Jézuskeresés?, hiszen erre a napra ébredve Jézus föltámadt. Ezen a reggelen ételszentelésre indultak a családok a templomba. Terítővel letakart kosárban sonkát, bárányt, tojást, kenyeret, kalácsot, bort, szalonnát, kolbászt, sót, tormát, fokhagymát vittek. Minden ételnek jelképes tartalma van. A templomból hazaérve a negyven napos böjt után először vettek magukhoz húst. Innen a hús-vét elnevezés.
A húsvét ünnepén fölkeresték egymást a rokonok, a haragosok kibékültek egymással.
Húsvéthétfő, más néven ?vízbevető hétfő? a fiatalság ünnepe, az életre locsolás alkalma. A leányokat vödör vízzel öntözték meg, hogy teremjenek ékes virágokat. Három helyen lett meglocsolva: a fején, a mellkasán s a szoknyája alá is jutott. A locsolásért piros hímes tojás járt. A legszebb a kiszemelt legénynek járt, aki meg is ette (magáévá tette) a szép ajándékot.
Kívánom mindenkinek, hogy élje meg ezeket a szép hagyományokat, hiszen ezek az igazi értékeink! Minden leánynak hasonló (vízzel) locsolókat kívánok, a legényeknek pedig sok-sok piros hímes tojást!
BOLDOG FELTÁMADÁST, ÁLDOTT HÚSVÉTOT KÍVÁNOK MINDENKINEK!
Papp Anita
