Történelmi kirándulás: Lőcse, Krakkó, Auschwitz, Zakopane
- Részletek
- Közzétéve: 2014. máj. 14. szerda, 06:15
- Írta: Demeterné Vajda Piroska
- Találatok: 4515
Május 6-án 3 órakor kissé álmosan, de izgalommal teli vágott neki 20 fős csapatunk a kétnapos lengyelországi kirándulásnak. Iskolánk tanulói mellett a Bocskai és kora regionális történelmi vetélkedőt megnyerő diákok is velünk tartottak. (Az első helyezett csapat jutalma volt ez az út)
A határ után első megállónk Lőcse, a festői szépségű város, az egykori Szepes vármegye székhelye volt. Óvárosát ma is a 17. századi városfalak övezik. Rövid sétánk során a város egyik fontos látnivalójához érkeztünk: a téglalap alakú főtérre, mely 13. századi eredetű. A Főtér északi oldalán helyezkedik el a jelenlegi városháza, mely egykor a Szepes vármegye székháza volt. A kétemeletes, klasszicista stílusú épületet 1810-ben emelték. A városháza mellett álló harangtorony 1651-ben épült, harangjai több mint 300 évesek. Itt található még az egykori szégyenketrec, mely utoljára 1850-ben volt használatban. A főtér legkiemelkedőbb épületei a 14 században épült gótikus stílusú Szent Jakab-templom és a Thurzó-ház. A körülötte lévő parkban való fotózás, séta után folytattuk utunkat Lengyelország felé. Ragyogó napsütéses időben gyönyörködhettünk a Magas-Tátra csodálatos csúcsaiban, melyeknek jó része 2000 m fölött van (s még hó borította). 
Lengyelországi első állomásunk a Krakkótól 12 km-re található wieliczkai sóbánya volt. A legenda szerint Kingának, IV. Béla magyar király lányának köszönhető, hogy sót találtak itt. A világ egyik legrégebbi sóbányája, a 14. század óta termeltek innen ki sót, egészen 2007-ig. A bánya 327 méter mély, és több mint 300 km hosszú.
Megtekintettük a Kopernikusz, és a Nagy Kázmér-kamrát,a Szent Kereszt kápolnát. A bánya leglátványosabb terme a Kinga-kápolna, amely egy teljes értékű földalatti templom, ahol az oltártól a csillárokig minden sóból készült. A sóból készült szobrokat, domborműveket is megcsodáltunk (pl. II. János Pál szobrát és az Utolsó vacsora festményt) Megelevenedett előttünk a bánya régi működésének minden mozzanata, az alkalmazott eszközökkel együtt.
Rövid pihenőt követően a város nevezetességeit kerestük fel. 
Krakkó Lengyelország második legnagyobb városa Varsó után. Krakkó azonban szépségével és történelmi emlékeinek sokaságával, s az ebből fakadó hangulatával felülmúlja a fővárost. A Visztula partján fekvő város évszázadokig volt Lengyelország központja és a lengyel királyok koronázó városa. Mi, magyarok igazán otthon érezhetjük itt magunkat. "Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki", vagyis lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.- a mondás is a közös múltunkra utal.
Sétánk során először a grünwaldi csata emlékére állított szobrot csodáltuk meg. Innen utunk a Barbakánhoz, az egykori várfal maradványaihoz vezetett. Az óváros főkapujától, a Flórián toronytól vezetett egykor a királyok koronázási útvonala. S máris az óváros szívében, a varázslatos hangulatú Piactéren találtuk magunkat. Évszázadokon át a kontinens legnagyobb piacterének számított a 200x200 méteres tér, amely 1257-ben, a tatárjárás után keletkezett. Központját a Városháza és a Posztócsarnok uralja. Itt látható még a krakkóiak főtemploma, a Mária-templom, a 700 éves Szent Adalbert kápolna, és az egykori Városháza tornya is. Sétánkat folytatva, pár perc múlva a híres Jagelló Egyetem épületét csodálhattuk meg. Innen a Wawel-hegy leggyönyörűbb épülete, a Szent Szaniszló székesegyház, a lengyel királyok temetkezési helye következett. A Visztula partján tett kisebb sétánk után a szállásunkra igyekeztünk és fáradtan, de élményekben gazdagon hajtottuk álomra fejünket.
Másnap korán reggel a történelem legszörnyűbb rémtetteinek helyszínére, Auschwitz- Birkenauba utaztunk. Auschwitz a holokauszt és a náci háborús bűnök szimbólumává vált, mintegy 1,1 millió embert, elsősorban zsidókat pusztítottak itt el. A tábor minden harmadik lakója honfitársunk volt, (438 ezer). Idegenvezetővel végigjártuk a barakkokat, melyek a népirtás megrázó bizonyítékait mutatják be: többek között az áldozatoktól elvett személyes tárgyakat, fényképeket, dokumentumokat.
A múzeumlátogatást követően buszra szálltunk és a Tátra fővárosa, Zakopane felé folytattuk utunkat. Csodálatos látvány tárult elénk a közel 100 kilométeres szakaszon, amíg megérkeztünk Lengyelország legnépszerűbb üdülő- és síközpontjába. A hangulatos sétálóutca, a piac forgataga mindenkit elbűvölt. Kisebb ajándékok, emléktárgyak vásárlása után indultunk hazafelé.
A csodálatos tájak, Krakkó nevezetességei, a lengyelek vendégszeretete, kedvessége ...Felejthetetlen két napot töltöttünk együtt és olyan élményekre tettünk szert, amire még évek múlva is emlékezni fogunk.
