Kutatómunka iskolánkban
- Részletek
- Közzétéve: 2014. március 11. kedd, 13:08
- Írta: Tóth Imre
- Találatok: 3834
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet hat témakörben (Alsó tagozat, Felzárkóztatás, Komplex művészeti nevelés, Gyakorlati életre nevelés, Természettudományos nevelés, Ökoiskola) pályázatot írt ki az elmúlt év szeptemberében nevelési-oktatási programok fejlesztésére. Iskolánkból négy munkacsoportkészített pályázati csomagot. Mind a négy szakmailag megfelelő szintet ért el, ehhez gratulálok az összeállító pedagógusainknak. Az OFI a pályázati határidő lejárta után a Természettudományos nevelés, illetve a Komplex művészeti nevelés témakört kidolgozó kutatócsoportjainkat támogatta, a másik kettőt túljelentkezés miatt nem. Az országban majdnem 60 ilyen kutatócsoport alakult, ebből kettő iskolánkban működik. Úgy gondolom, ez az adat tükrözi intézményünk dolgozóinak aktivitását, igényét a korszerű ismeretek elsajátítására, alkalmazására.
A természettudományos és a művészeti nevelés témakörben elindult a felójlesztő tevékenység, melyről hamarosan beszámolunk majd, hiszen a munka első harmada lezárult február közepén.
A március 10-én Budapesten, a Pedagógusok Házában megrendezett műhelykonferencia ehhez az első harmadban végzett munkához kapcsolódott. A természettudományos nevelésben dolgozó nyolc kutatócsoportot és az intézmények vezetőit, illetve felsőoktatási, gazdasági életbeli szereplőket hívtak meg a tanácskozásra.
Az erről szóló cikket az OFI honlapjáról változtatás nélkül idézzük:
Kreativitás és kíváncsiság az osztályteremben
2014. március 11.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) TÁMOP 3.1.1 3. alprojektje Műhelykonferenciát szervezett „Felfedeztető tanulás az intézményi gyakorlatban” címmel 2014. március 10-én, Budapesten. Az egynapos konferencia célja volt bemutatni a természettudományos nevelés területén megvalósuló felfedeztető tanulást és tanítást alkalmazó projekteket, illetve megvitatni a módszer nehézségeit és eddigi eredményeit.
A programot Sinka Edit, az OFI TÁMOP 3.1.1 projektjének szakmai vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta a felfedeztető tanulás innovatív megközelítését a pedagógiai módszertanban. Videóüzenetben került bemutatásra a Norvégiai Természettudományos Oktatási Központból Dr. Majken Korsager összeállítása, Prof. Doris Jorde (a Rocard-bizottság szakmai vezetőjének) és Mattis Eikának néhány gondolata. Kifejtették: a pedagógusnak nem az az elsődleges feladata, hogy frontális keretek között adjon át tudást a tanulóknak, hanem inkább az, hogy ösztönözze a gyerekeket a felfedezésre, a kérdésfeltételre, a kísérletezésre.
A délelőtt folyamán az első panelbeszélgetés azt a kérdést vetette fel, hogy mi is a természettudományos műveltség és hogyan alakítható ki ez a gyerekeknél a felfedeztető tanulás módszertana által. A beszélgetésben résztvevők (Agárdiné Burger Angéla, Fáriné Boros Erika, Rubovszky Rita, Szalai Gábor Béláné és Bauer Zita opponens) abban megegyeztek, hogy a felfedeztető tanulás megkívánja a pedagógusszerep átalakulását, a tanítási környezet és a természettudományokkal kapcsolatos attitűdök megváltozását. A résztvevők hangsúlyozták, hogy figyelembe kell venni a bemenetet, vagyis, hogy a diákok milyen tudásháttérrel érkeznek az iskolába; a komplexitást és interdiszciplinaritást a természettudományok és a társadalomtudományok között; valamint a gyakorlatorientált tudás felértékelődést.
A motivációról és az értékelésről szóló panelszekción a jelen lévők (Andóné Nagy Katalin, Czeglédi Karolina, Nagy Rózsa, Tóth Imre és Dr. Radnóti Katalin) külön elemezték a programban résztvevő tanulók és tanárok motivációit. Megállapították, hogy a folyamatos kíváncsiságra épülő, innovatív megközelítés egyértelműen motiválja a gyerekeket, ám fontos, hogy a változás nem azonnal következik be, hiszen a diákoknak is meg kell szokniuk az újfajta megközelítésmódot. Ugyanakkor a tanárok esetében is elmondható ez.
Dr. Radnóti Katalin bemutatta a KAT (kutatás alapú tanulás/tanítás) módszerét, mely erőteljesen épít a hipotézisek megfogalmazására és a kísérletek elvégzésére, ugyanakkor a szövegértést is fejleszti azáltal, hogy osztálytermi körülmények között nem megvalósítható kutatásokról írott formában tanulhatnak a gyerekek.
A konferencia utolsó szekciójában szakértők reflektáltak a gyakorlatra. A megszólalók (Fodor Erika, Földvári-Nagy Lászlóné Dr. Lenti Katalin, Dr. Gyarmathi Judit, Szabó Eszter és Szoboszlai Beáta) egytől-egyig kiemelték, hogy a természettudományos oktatás ilyen jellegű megközelítése nagymértékben készít fel a munkaerőpiacra, hiszen a tanulók igen korán megismerkednek a gyakorlati hasznosulással is. Szintén egyetértés volt abban is, hogy milyen fontos a lányok számára az esélyteremtés a műszaki-természettudományos pályákon, amivel kapcsolatban a magyar oktatási rendszer még jelentős kihívásokkal küszködik. Ugyanakkor fontos a nyelvtudás erősítése és a soft skillek elsajátítása is, hiszen a tudományos felkészültség nem elegendő napjainkban.
Forrás: www.ofi.hu (https://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/kreativitas-kivancsisag)
