Hírünk a világban ...

Részletek

Közzétéve: 2013. október 21. hétfő, 16:04

Írta: Csillikné Szólláth Júlia

Találatok: 3091

Változtatás nélkül idézzük a "Harangszó", illetve az "ismertetŐssi - Nagyvárad-Őssi Református Egyházközség" blog írását az elmúlt hét szombati eseményeiről:

"Hit, történelem, közösség

Több mint húsz gyermek és fiatal mellett féltucat felnőtt is részt vett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Hajdúnánás önkormányzatának összefogásában immár harmadik éve tartó vasárnapi iskolai foglalkozás újabb alkalmán, október 19-én szombaton, a nagyvárad-őssi református gyülekezet nagytermében.
Az anyaországi pedagógusok és önkéntesek havi egy alkalommal, szombatonként látogatnak négy partiumi gyülekezetbe, köztük Őssibe is. Céljuk, hogy a magyarság történelmét, kultúráját végigkövetve, verses-játékos programokkal kiegészítsék a gyülekezeti foglalkozásokat.
Az Őssiben zajló alkalmakra egyre több felnőtt érdeklődő és önkéntes is bekapcsolódik. A Nőszövetség, a Presbitérium és a gyülekezet több tagja, illetve Bajó János lesi gondnok a vendéglátásban, szervezésben, lebonyolításban segédkeznek, kezdettől fogva.
A legközelebbi gyermekfoglalkozásra november 9-én, szombat délelőtt 10 és 13 óra között kerül sor."

Bővebben: Hírünk a világban ...

I. Dömötör-Napi Táncforgatag

Részletek

Közzétéve: 2013. október 21. hétfő, 12:37

Írta: Bistey Attila

Találatok: 3819

Október 19-én került megrendezésre első alkalommal Nyíregyházán az I. Dömötör-Napi Táncforgatag elnevezésű tehetség kutató verseny.
Két kategóriában(5.-6.osztály) ill.(7.8. osztály), kamara csoportok nevezhettek 3-6 pár részvételével.A találkozó kiírója a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Tánctagozata volt.

Az elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei néptáncosok mellett szívesen látták és várták a szervezők az egyetlen hajdúsági küldöttséget: A Bocskai AMI Bocskai Apródjai néptánccsoportjának tagjait.
Makkai Andrea és Bistey Attila néptánc pedagógusok saját koreográfiájukat ajánlották az 5 fős zsűri és a szép számú közönség számára: a nánási Cuháréban címmel.
A Hajdúság hagyományos pásztor-és paraszti tánckultúráját magába foglaló színpadi mű elnyerve nézői elismerését a zsűritől az előkelő 3. helyezést kapta.
A csoport így tovább folytatta sikeres menetelését a mozgalomban megerősítve a tavaszi elismeréseket.
A csoportot önzetlenül szállító szülők, hozzátartozók büszkén indultak haza tehetséges gyermekeikkel.
Köszönet az áldozatkész családoknak!

Bistey Attila

 {oziogallery 252}

********************

Őszi meseórák 2013 október

Részletek

Közzétéve: 2013. október 20. vasárnap, 11:50

Írta: Csillikné Szólláth Júlia

Találatok: 3795

2013. október 7-i héten meseórákat tartottunk délelőttönként  mindennap a városi bölcsődében. Józsi-Tóth Magdolna, Kékiné Seres Emma, Agárdi Zoltánné és néhány diák,vett részt ebben a különleges feladatban. Az izgalom  mindenkiben jelen volt, hiszen olyan korosztályt látogattunk meg, akikkel még sohasem "dolgoztunk" együtt. Csodálatos őszinteségük, kíváncsiságuk és az a szép környezet amiben élnek  hamar megteremtette  az együttlét kellemes hangulatát. Feladattal, munkával érkeztünk erre a programra, de mindenki számára töltődés szép emlék lett belőle. Hogyan érezték magukat a feladatban résztvevők? Mitől volt ez más mint az iskolai élet? Meséljenek erről Ők maguk és az ott készült felvételek.

***

Reflexiók az Őszi meseórákról

Szemerkélő esőben sétáltam három lelkes kis tanítványommal - Bohács Bencével, Siró Tamarával és Urgyán Viviennel - október 10-én délelőtt a hajdúnánási bölcsődébe, hogy 1 órányi meseélményt nyújtsunk az ott lakó apróságoknak. Izgatottságunkat nagyon lepleznünk kellett egymás előtt, hiszen mindnyájan tudtuk, hogy ismeretlen közeg vár ránk. A gyerekek testbeszéde is azt mutatta odafelé menet, hogy nem igazán tudják a bölcsődéhez vezető utat, és én is évtizedekkel ezelőtt jártam ott utoljára saját gyermekem bölcsődés kora idején. Végül is sok időnk nem volt az úton szorongani a feladat súlyától, hiszen percek alatt megérkeztünk felkérésünk színhelyére. Megérkezésünk után több benyomás is kettévágta az izgalom érzését.   Melyek voltak ezek a benyomások? Mesélni egy meseszép környezetbe érkeztünk. A vezető gondozónő - Erzsike - régi ismerősként, nagyon kedvesen invitált a foglalkoztatókba. A gondozónők kapcsolata, testközelsége a pici gyerekekkel, a picik ragaszkodása hozzájuk idegenek jelenléte mellett szívmelengető volt számomra. Nagyon finoman közelünkbe terelgették a gyerekeiket, azok elfogadták kérésüket, körénk ültek játékaikkal, s a világ legegyszerűbb természetességével elkezdték az iskolások meséiket. S mi volt számomra a legnagyszerűbb tapasztalat ebben a vendégségben? Az, hogy egy kisiskolás mennyire képes kapcsolatba kerülni az 1-2 éves társával, minden érzékszervével, gesztusával, akaratával megfelelni a feladatának. A legnagyobb sikere ennek az órának pedig az volt, hogy a bölcsisek figyeltek rájuk, ők is megérezték a szívből adott, csak nekik szóló produkciók súlyát. Nekem csak a látványból, az apró rezzenésekből kellett táplálkoznom. A magamnak kiválasztott mesét a mesekönyvemben hagytam, hiszen tanítványaim nagyszerűen elvégezték nélkülem is a feladatot. Inkább az ölembe húzódó kislányra figyeltem, aki tekintetünk találkozása után még közelebb fészkelte magát hozzám, majd szájába vette ujjacskáját, s én megtöröltem orrocskáját. Közben Bohács Bencét mesélése közben lebácsizta egy picike fiúcska. Ennyire viszonylagosak a világ dolgai. A mesélésünk végéhez érkeztünk, az elköszönésünk is viszonylagosan hosszúra nyúlt. Velem egy aranyszőke hajú kisfiú kezet fogott, s a foglalkoztató szoba üvegajtajának becsukása után máshogy is találkoztak a tenyerek: belülről a bölcsődés gyerekeké, kívülről az iskolásoké. Visszafelé jövet már nem esett az eső. Boldogan egyezkedtünk, ki kinek mondja el az iskolában, hogy melyik osztálytársuk bölcsődés testvérével, unokatestvérével, ismerősével hozott bennünket össze az őszi mese.

Agárdi Zoltánné

Bölcsisekről
Fantasztikus órácskát töltöttem ezekkel az apróságokkal. Úgy terveztem a 4. osztályos kislányommal, hogy együtt megyünk, de sajnos iskolai elfoglaltsága miatt nem tudott jönni. Így egyedül élveztem a kicsik társaságát. Egy csodálatos világba csöppentem. Olvastunk a csodaszép mesekönyvből, de igazából a képek érdekelték a gyerekeket, és így együtt is "költöttünk" egy mesét.
Egy biztos, hogy legközelebb a kislányommal együtt fogunk menni, hogy ezt a fantasztikus élményt ne hagyja ki.

Józsi-Tóth Magdolna

{oziogallery 251}

Egy nap Gárdonyival

Részletek

Közzétéve: 2013. október 19. szombat, 16:57

Írta: Ádámné Balog Erika

Találatok: 4563

„Milyen bohó a gyermek! S micsoda érzékeny a lelke minden változás iránt! Az ő lelkük olyan, mint valami finom kis gép, amely erős munkára nem való, de minden csekélységre megperdülnek a kerekei. Nekik merőben más a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink nekik semmiségek, és amik nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik.”

Gárdonyi Géza

Gárdonyi világa a tudás, a tanítás, a szeretet örömét ígéri.
Ebben a világban mártózott meg 2013. október 17-én minden 3-4. osztályos kisdeák és tanítója, elmerültek az olvasás, a játékos tanulás, a felfedezés élményében.
És mi más szolgáltathatta volna rá az okot Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóján túl? Az egri vár ostromának e napon lett vége, e napon diadalmaskodott Dobó és csapata a török sereg felett. Többek között ezeket az eseményeket örökítette meg Gárdonyi legjobb regényében, az Egri csillagokban.
Már a Gárdonyi nap előtt izgatottan készülődtek a tanító nénik, ki mit és mennyit mutasson meg Gárdonyi életéből, személyiségéből, írói örökségéből? Egy ötletbörzét készítettünk, ahol kutatásainkat, ötleteinket megosztottuk egymással.

Bővebben: Egy nap Gárdonyival