Hírek
Aradon át Világosig
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 22. vasárnap, 18:24
- Írta: Fekete Andrea
Aradon át Világosig
Október 14-én, egy szép, napsütéses őszi napon közel 120-an Aradon jártak és az 1949. októberében történtekre emlékeztek a Hídépítés határon innen és túl elnevezésű program keretében.
18 hajdúnánási pedagógus és diák, valamint 100 partiumi gyermek és őket kísérő felnőtt kelt útra ezen az őszi napon, egy héttel a szomorú nemzeti gyásznapot követően. A résztvevők a nemrégiben megalakult Rákóczi Szövetség helyi szervezetének,valamint a Hídépítés határon innen és túl, valamint a Szórványprogram küldöttei voltak. (A Rákóczi Szövetség támogatta az utazásukat.)
A nap során közösen ismerkedtek meg a Szabadság-szobor viszontagságos történetével -„Hunnia kiszabadulásával”, elsétáltak a Vesztőhelyre és a közelében felállított emlékműhöz Ujj János nyugalmazott tanár idegenvezetésével és kalauzolásával. Az aradi vértanúk emlékműve a város déli részén, a vár mellett levő Váralja városrészben áll, a Maros folyóhoz közel. Az obeliszket 1881. október 6-án leplezték le. A szürke gránit obeliszk terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton, minden díszítést mellőzve. (A vértanúk földi maradványait az 1932-es árvíz mosta ki - legalábbis azokét, akiknek a holttestét a bakó lefizetésével nem sikerült a családjuknak hazavinni.)
Az addig ereklyemúzeumban őrzött tábornokok hamvait, Kiss Ernő és Dessewffy Arisztid kivételével 1974-ben temették el ide. Ugyanebben az évben, a kivégzések 125. évfordulóján, az emlékmű hátsó oldalán kétnyelvű (magyar és román) fehér márvány emléktáblát helyeztek el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban.
Nemzeti ünnepünkre
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 22. vasárnap, 10:58
- Írta: Tarné Kovács Andrea
Nemzeti ünnepünkre
Ebben a tanévben a 8. f osztály kapta feladatul, hogy megemlékezzen október 23-ról. Arra vállalkoztak, hogy nem az ünnepnap eseményeit, hanem az azt megelőző időszak jellemző történéseit, a forradalomhoz vezető utat villantják fel. A főszereplő – egy halálraítélt – 50-es évekbeli életéből tudhattuk meg, hogyan működött a besúgórendszer, az ÁVO, mi zajlott a recski táborban, mit érezhettek az elhurcoltak hozzátartozói. A nézőközönség néma csendben követte a jelenteket.
Tarné Kovács Andrea
******************************************
Újra Kockák hete
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 20. péntek, 10:10
- Írta: Tóth Lajos Attiláné
Idén is megrendezésre került iskolánkban a Kockák hete versenysorozat, mely október első hetében négy napon keresztül irányította a gyerekek figyelmét a matematikára. Hétfőn a logikai verseny került megrendezésére. Az 5. évfolyamból 12-en, a hatodikból 13-an, a hetedikből 23-an, a nyolcadikból 21-en vettek részt a megmérettetésen. Kedden volt az alapműveleti verseny. Ezen az iskolából 83 tanuló mérte össze tudását. A rejtvényfejtő szerdán került megrendezésre, egy kétoldalas fejtörőt kellett megoldaniuk a jelentkezőknek, az 5-6. és a 7-8. évfolyam más-más megfejtendő elé lettek állítva a tanulók. Csütörtökön a legnépszerűbb, az akadályverseny következett. Itt maximum 4 fős csapattal lehetett benevezni. Óriási volt az érdeklődés, hiszen mindkét korosztályból 25-25 csapat vette sikeresen a játékos, de azért elgondolkodtató „akadályokat”. Az egyes helyszínek elnevezése is sok izgalmat ígért: párkereső, labirintus, gyufarejtvény, képkirakó, és logikai játékok sora csigázta fel a résztvevők fantáziáját. Öröm volt látni, hogy a gyerekek milyen lelkesedéssel igyekeztek a legjobb eredményt elérni. Összességében egy tartalmas, eredményes hetet tudhatunk magunkénak, és bízunk abban, hogy jövőre még többen kívánnak részt venni ezen a versenysorozaton.
„Hídépítés határon innen és túl...” - 2017-2018
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 17. kedd, 23:04
- Írta: Szolár Éva
A hetedik tanévét kezdi meg októberben a „Hídépítés határon innen és túl...”-program a Partium hat településén (Bihardiószeg, Jankafalva, Nagyszántó, Nagyvárad-Őssi, Poklostelek, Szentjobb), amelynek idén fő témája a hazaszeretet és a 170. évfordulós 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc lesz. A program a hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium önkéntes pedagógusainak és a város önkéntes segítőinek áldozatos munkájára és a város önkormányzatának támogatására épül.
Szolár Éva
*************************************************************
Így éltek a honfoglaló magyarok
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 16. hétfő, 22:05
- Írta: Labanczné Fekete Marianna
Így éltek a honfoglaló magyarok
A témáról nem csak történelemórákon hallhatnak az 5. osztályosok. A Móricz Pál Városi Könyvtár gondoskodott erről, hiszen az októberi könyvtári napok egyik délutánjára meghívta Kiss Attila írót egy interaktív találkozóra. A szerző már korábban is megfordult a nánási könyvtárban, amikor két kötetét – Altináj, Medveszív - mutatta be. Ezek az ifjúsági regények visszavisznek bennünket a honfoglalás korába, és nagyon színesen, sok ismeretet adva vezetik végig az olvasót régi történelmünkön. Az október 5-ei délutánon Kiss Attila nem a könyvekről beszélt, hanem bemutatta a közreműködésével készült filmet, mely a hitelességre törekedve tárta elénk őseink életét a születéstől a halálig. Így a képi világhoz szokott diákok számára sokkal érthetőbbé vált a mondanivaló. Az író jellegzetes tárgyakat is hozott magával, ezeket a „kérdezz-felelek” után a kezükbe is vehettek az érdeklődők. A találkozó után a gyerekek elmondták, nagyon tetszett nekik az előadás. Reméljük, történelemórákon sok dologra emlékeznek majd, és Kiss Attila köteteit is jó szívvel elolvassák, hiszen dedikálta azokat az iskola diákjainak.
Labanczné Fekete Marianna
Projektóra Debrecenben
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 16. hétfő, 12:31
- Írta: Nyakó Istvánné, Varga Miklósné
A mese ünnepe
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 10. kedd, 06:24
- Írta: Bodnárné Varga Márta
A mese ünnepe
Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a sok-sok kisgyerek és a nekik szívesen mesélő felnőttek kedvelt ünnepe, a Magyar Mese Napja. Ilyenkor több figyelem jut gazdag népmesekincsünkre, amelyből mindenki talál kedvére valót az aranyhajú királykisasszonyoktól a táltos paripán és a leleményes állatokon át a veszedelmes sárkányokig, akikkel a mesét hallgató gyermek éppúgy megküzd képzeletben, mint a legkisebb fiú, akit végigkísérhet győzedelmes útján.
Az igazi mesélő fejből mondja a meséket, figyelve hallgatója minden rezdülését.
Közismert, hogy akiknek sokat mesélnek szülei, gazdagabb szókinccsel, igényesebb nyelvhasználattal rendelkeznek már óvodás korukban, s ők is szívesen veszik majd kezükbe a könyveket, s válnak aktív olvasókká. A mesélés idején a szülő-gyermek közötti, mással aligha pótolható meghitt kapcsolat varázsáról nem is beszélve.
Akik jelentkeztek őszi, hagyományos iskolai mesemondó versenyünkre, valószínűleg közülük valók.
Zene nélkül mit érek én
- Részletek
- Közzétéve: 2017. október 08. vasárnap, 20:13
- Írta: Hallgató-Barkaszi Andrea
Zene nélkül mit érek én
Igazi örömzene és örömének töltötte be 2017. szeptember 28-án a KLVMK színháztermét, ahol a Bocskai Iskola Makláry Lajos Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye zenetanárai és kiváló növendékei adtak nagysikerű hangversenyt a zene világnapja alkalmából.
1975 óta október elseje a zene világnapja, miután az UNESCO elfogadta Yehudi Menuhin javaslatát. A világhírű hegedűművész és pedagógus az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsának elnökeként úgy döntött, hogy szorgalmazza egy nemzetközi zenei világnap életre hívását, melynek első számú célja lehet, hogy a Föld népei minél közelebb kerülhessenek - a zene által is - egymáshoz.
Így történt ez a mi kis városunkban is. A színházterem nézőtere zsúfolásig megtelt. A sok zeneszerető és zeneművelő diák, az őket kísérő pedagógusok, valamint a fellépő előadók, ha csak egy szűk órára is, együtt élvezhették a felcsendülő muzsika minden pillanatát.
Az egybegyűlteket Bistey Attila köszöntötte, az Alapfokú Művészeti Iskola tagintézmény vezetője. A koncertet szervezte és rendezte Hallgató-Barkaszi Andrea és Tóth Erika. A konferálás Kovácsné Giliga Edinának, a dekoráció Martinek Ágnesnek, a technika pedig Szabó Mihálynak volt köszönhető.