Határon kívül

  • Nyomtatás

Március 2-án, szombaton izgatottan ébredtünk, hisz második partiumi utazásunkra készültünk a szórványprogram segítségével. Reggel 6 órakor gyülekeztünk az Óvoda utcai intézményegység előtt, majd felszálltunk az autóbuszra, és elindultunk.

Útközben tanáraink eldöntötték, hogy mi gyerekek, melyik faluban fogunk vendégeskedni. Nagyon szerettünk volna Poklostelekre menni, hisz ott már egyszer eltöltöttünk egy igazán kellemes, emlékezetes napot, de oda járvány miatt senki nem mehetett. Így most lehetőséget kaptunk, hogy a Diószeg nevű kis település lakóinak életébe pillantsunk be.


Amikor megérkeztünk, azonnal láttuk, hogy ez egy tehetősebb falu, mint ahol előzőleg jártunk, ugyanis itt a gyerekek csapból mostak kezet és pingpongasztaluk, csocsójuk, de még érintőképernyős telefonjuk is volt.

 A foglalkozás elején Anna néni és Piroska néni a magyarok történetéről szóló mondákat meséltek, amiket a gyerekek tátott szájjal hallgattak. Ezután elénekeltük a Nemzeti dalt és meghallgattuk a történetét.

Majd kokárdát varrtunk, amit igen nagy figyelemmel készített minden gyermek.

Kicsit késve, mert már mindenki nagyon éhes volt, de elérkezett a tízórai szünet ideje is, a gyerekek teát, süteményt kaptak, mi pedig cukorkával és a húsvéti ünnep közeledte miatt csokitojással ajándékoztuk meg őket.

Az evés-ivás után egy kültéri játék igazán jó hangulatot teremtett. Anna néni eldobott egy fadarabot, amit röptében el kellett találni. Sajnos senki nem volt olyan szerencsés, hogy sikerüljön.

Azért nem keseredtünk el! Beszélgettünk, ismerkedtünk, érdeklődtünk egymás élete, mindennapjai, szokásai felől.

Végül megvendégeltek minket János bácsi közösségi házában finom toroskáposztával, amit fánk követett. Barna Anikó fantasztikus muzsikája sem maradhatott el a jó hangulat fokozása érdekében.

Ezután búcsút vettünk egymástól és hazaindultunk.   Útközben a naplemente látványában gyönyörködve köszöntünk el a szépséges Partiumtól.

 

                                                                                    

 Kéki Anett és Rékasi Hanna