Pünkösd

  • Nyomtatás

Május: Pünkösd hava

Ebben a hónapban virágba borul a természet. A madarak fészket raknak, s várják a fiókák érkezését. Nászát üli minden a teremtett világban. Minden élő szerelmes ilyenkor. Ennek jeléül a legények májusfát állítanak kedvesük kertjébe.
Az idő előtt szárba szökkenő növények pórul járhatnak: A fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) május napjaiban is hozhatnak olyan hideget, hogy a zsenge zöld növény bizony elfagy.
Húsvét után negyven nappal, áldozócsütörtök napján ünnepeljük Jézus mennybemenetelét, amikor visszatér Atyjához az égbe. Ez is mozgó ünnep, hiszen a húsvéttal együtt mozog.
Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Jézus miután föltámadt, egy alkalommal tanítványihoz ment. Az apostolok feje fölött lángnyelvek csaptak föl ? a Szentlélek lángjai -, ők ekkor Isten szavát kezdték hirdetni, s mindenki a saját nyelvén hallotta beszédüket.

Pünkösdöt különféle szokással ünnepelte a falu népe:

A legények a pünkösdi királyságért vetélkedtek. A falu kiment a tisztásra vagy a legelőre, ahol a legények lófuttatást, bikával való viaskodást tartottak, s más feladatok teljesítésével is összemérték erejüket, tudásukat. Aki győzött, azt pünkösdi királlyá avatták. Ő lett a legénybíró egy esztendeig.

A másik szép szokás a leányoké volt: Pünkösdi királynéjárást tartottak, énekkel, tánccal járták a házakat, ünnepeltek, köszöntötték a tavaszt. A királynét rendszerint szalagokkal és virágokkal ékesítették, a kendője volt, fejét koszorú koronázta, s arcát fehér fátyol fedte. Lányok csoportos játéka pünkösdvasárnap délelőtt. Mindenki szépen felöltözött piros pöttyös vagy kisvirágos bő szoknyába, fehér ingbe. Hajukat befonták, virággal, piros pántlikával díszítették. A pünkösdi királyné a legkisebb leányka. Fehér ruhába öltöztetik, szalagokkal ékesítik, fejére virágokból font koszorút tesznek. Négy nagyobb leányka fehér fátylat tart föléje. Csallóközben hat pünkösdölő lány talpig fehérben, koszorúsan járta a falut, szépen felöltöztetett virágos, koronás fabábot vittek magukkal a ?kiránét?.

A pünkösdi királynak ma is vannak jogai és kötelességei: A közösségben mindenki köteles megkínálni őt, meghívni a közös mulatságokra, s a király kötelessége, hogy a közösségben mindig ő legyen az igazságos bíró, a békebíró ha veszekedésre kerül a sor. A pünkösdi királyt meg kell mindenkinek becsülnie, de ő is kell kell vívja a megbecsülést igazságos ítéleteivel, becsületes, példamutató viselkedésével.
Sok helyen hajnalban a lányok fehér lepedővel harmatot szedte, s megfürödtek a patakban. Ezzel is az újulást segítették.
Az állatokat öld ággal ékesítették, s az ?életvesszővel? meg is veregették őket.
Az ország számos vidékén a pásztorok gonoszűző kongózást tartottak e napon. Féreg- és betegségűző napnak számított.
Idő- és termésjósló napnak is számított pünkösd magasztos ünnepe.            

Papp Anita