M5 - Oktatási anyagok hétfőtől (április 6.)

  • Nyomtatás

M5 műsor 2020. április 6 - 9. (15. hét)
(Április 10-től tavaszi szünet, otthon lehet maradni :) )

Alsós, Felsős, Szólalj meg!, Érettségi és Mindenki Akadémiája tananyagok az otthoni tanuláshoz.

Oktatási anyagok hétfőre (április 6.)

Alsós-Sulikalandok

8:00 3. osztály: Oroszlán és a kecske (meseszövés)

8:15 4. osztály: Köszönésformák

Felsős

8:30 Biológia – A madarak és az emlősök osztálya (7. osztályos tanulók számára)

A toll és az üreges csontok segítségével a madarak meghódították a levegőt. Az emlősök inkább a szárazföldön maradtak, bár a világ legnagyobb emlőse, a kék bálna a delfinekkel, fókákkal együtt a vizek birodalmában él. A Felsősben e két csodálatos osztály kialakulásával, jellegzetességeivel, egyes képviselőivel ismerkedhetünk meg, tolltól és szőrtől függetlenül.

 

9:00 Nyelvtan – Tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás (6. osztályos tanulók számára)

A kommunikáció egyik fontos eleme a testbeszéd. A testtartással, tekintettel, arcjátékkal, gesztusokkal sokszor olyan dolgokat is kifejezhetünk, amelyeket szavakkal nehezen, de a verbális és a nonverbális kommunikáció nehezen létezik egymás nélkül, egymást erősítik, kiegészítik. Fontosak a különböző beszédhelyzetekben és különböző partnerekkel felvett távolságok is. Ezek, és a gesztusok is nagyon eltérőek lehetnek a különböző kultúrákban. A testbeszéd, a gesztusok fontosságáról a műsorvezetők is meggyőződnek a Felsős mai adásában.

9:30 Történelem – Alkotmányos királyság (6. osztályos tanulók számára)

Szabadság, egyenlőség, testvériség – a francia forradalom nagyszerű eszméi egyre inkább eltorzultak, a forradalom egyre véresebbé vált, a jakobinusok hatalomra jutásával pedig a terror vette át a nemes célok helyét. Milyen lépések vezettek XVI. Lajos kivégzéséig? A Felsős műsorvezetői ezt derítik ki Tóth Zoltán történelemtanár segítségével.

10:00 Matematika – Átdarabolással megadható testek térfogata (6. osztályos tanulók számára)

Bizonyára mindenki ismeri a bűvésztrükköt, amely során egy ládába helyezett hölgyet feldarabolnak, majd a mutatvány végén sértetlenül mászik elő a bűvészdobozból. A Felsős műsorvezetői erre ugyan nem vállalkoznak, ellenben a feldarabolással elvégzett térfogatszámítások magyarázatára igen. S bár a bűvésztrükk továbbra is titok marad, de a térfogatszámítás már varázsige nélkül is menni fog mindenkinek.

10:30 Művészet – Csajkovszkij (7. osztályos tanulók számára)

Csajkovszkij balettjei a színházak repertoárjának örök darabjai. A “Nagy Ötök” tagja olyan klasszikus műveket hagyott ránk, mint a Diótörő, A hattyúk tava vagy a Csipkerózsika. A zeneszerző életéről, művészetéről Kircsi László zenetörténész mesél a Felsősben, Dózsa Imre balettművész és Lázár György pedig A hattyúk tava próbáján kalauzolják a nézőket.

11:00 Kémia – A vizek keménysége és a vízlágyítás (8. osztályos tanulók számára)

Kemény víz. Lágy víz. Ivóvíz. Szennyvíz. Vízkő. Lerakódás, víztisztítás, fertőtlenítés. Következő adásunkban életünk egyik alapelemét, a vizet, valamint különböző tulajdonságait vizsgáljuk. Mindebben segítségünkre lesz dr. Márk László, aki ismét számos érdekes kísérlettel készült.

Szólalj meg – angolul

11:30 31. és 32. lecke

Szólalj meg – németül

12:00 16-20. lecke

Érettségi

12:30 Magyar nyelv-és irodalom – Madách Imre: Az ember tragédiája

Visszatérünk az irodalomhoz, ezen belül is Madách Imre munkásságával foglalkozunk. Legjelentősebb művét mutatjuk be, Az ember tragédiáját, melynek több feldolgozása is született.

13:00 Matematika – Térgeometria – Kúp, Gúla

Az adás a kúp és a gúla témaköréről szól. A gyertyaöntőtől az animációs rendezőig széles azon szakmák skálája amelyekhez elengedhetetlen a geometria alapos ismerete, használata. Míg például a gyertyaöntő a térfogatszámítás nélkül nem tudná jól végezni a munkáját, addig az animáció készítőnek a tér és koordinátageometria a mindennapi szerszáma. Ezen szakmák bemutatása mellett, természetesen számoltunk is. A felszín, a térfogat és a síkidomnál tanultak hasznosítása a matek óra programja.

13:30 Biológia – A szabályozás

Egy többsejtű lény sejtjeinek össze kell hangolnia a működését, amihez a sejteknek kommunikálniuk kell. Ennek legősibb és legegyszerűbb módja a kémiai jelátvivő anyagokkal, vagyis hormonokkal történő információcsere. Ebből fejlődött ki már nagyon ősi állatokban egy másik rendszer, a nyúlványos sejtek kapcsolataira épülő idegrendszer, ahol a kémiai jelátvivő anyagokat még ma is tetten érhetjük a kémiai szinapszisokban. A sejteknek ráadásul nem csak egymásra kell reagálniuk, hanem együttesen reagálniuk kell a külvilág eseményeire is, így kialakultak az érzékszervek is. A három rendszer szoros kapcsolatban áll egymással.

14:00 Fizika – A folyadékok mechanikája

A fizika óra tananyaga: a folyadékok mechanikája: hidrosztatika, hidrodinamika, hidrosztatikai nyomás értelmezése, Arkhimédész törvénye, úszás, lebegés, elmerülés.

14:30 Történelem – A középkori szerzetesrendek kialakulása

Bemutatjuk a középkori szerzetességet, az alábbi szempontokra térünk ki:

o A nyugati szerzetesség kialakulása

o A szerzetesi mozgalom megújításának okai és ismertetése

o Az újonnan alakult szerzetesrendek tevékenységének, hatásának bemutatása

Mindenki akadémiája

23:55 Aczél Petra: Beszélni tényleg nehéz?

Oktatási anyagok keddre (április 7.)

Alsós-Sulikalandok

8:001. osztály

8:152. osztály

Felsős

8:30 Kémia – A földkéreg anyagai (7. osztályos tanulók számára)

A föld mélye mindig izgatta az emberek fantáziáját. Ám a földkéreg tanulmányozása nem csupán a bányászat és a nemesfémek utáni kutatást jelenti. A Felsősben ezúttal dr. Márk László kémikussal szállhatunk alá a mélybe, és ismerhetjük meg a különböző rétegeket, amelyek bolygónkat felépítik. Pihenésképpen pedig egy valódi kovácsműhelybe is ellátogatunk.

9:00 Nyelvtan – A hozzászólás, a felszólalás és a kiselőadás (8. osztályos tanulók számára)

A nyilvános beszédtől sokan tartanak. Mások vagy ismeretlenek előtt beszélni sok szempontból nehezebb, mint egy baráti társasában beszélgetni. A Felsős következő adásában a nyilvános beszéd műfajairól, jellegzetességeiről, technikáiról beszélgetnek a műsorvezetők.

9:30 Történelem – A gyűlölet öröksége, az antiszemitizmus (7. osztályos tanulók számára)

Habár előítéletekkel nap mint nap találkozunk, sőt talán mi magunk is hajlamosak vagyunk rá, az antiszemitizmus valamennyiünket borzongással, félelemmel, szorongással tölt el. Vajon hogyan juthat el egy társadalom odáig, hogy egy embercsoport megsemmisítésére törekszik? Mit jelent a kollektív bűnösség? A Felsősben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

10:00 Fizika – Mágneses alapjelenségek (8. osztályos tanulók számára)

A sztatikus elektromosság jelenségeivel nap mint nap találkozhatunk. Ez a találkozás néha mulatságos: frissen szárított hajunk hosszabb hajszálai égnek állnak. Máskor kellemetlen élményünk lehet: ha felállunk egy műanyag székről, vagy ha az autó kilincséhez érünk kiszállás közben, gyenge áramütést, szikrapattogást érzünk. A jelenség magyarázatát Felsős következő adásában ismerhetitek meg. Tartsatok velünk!

10:30 Erkölcstan – Konfliktusok a párkapcsolatban (7. osztályos tanulók számára)

Egy kapcsolatban számos buktató adódik – ezeken túljutni, a felmerülő problémákat megoldani, a konfliktusokat kezelni, kompromisszumra jutni nagyon fontos. A megoldás olykor nagyon egyszerű, de néha pont az ellenkezője. A Felsős következő adásában ezekről a nehézségekről beszélgetnek a műsorvezetők Kovács Barbara evangélikus lelkésszel.

11:00 Nyelvtan – A következtető és a magyarázó mellérendelő összetett mondatok (8. osztályos tanulók számára)

Nyelvtanra fel! A Felsősben ma a műsorvezetők folytatják az összetett mondatok tanulmányozását, Papp Zoltán segítségével. S ha már nyelvtan, akkor a magyar nyelv eredetéről, kialakulásáról, nyelvrokonságáról s ennek kutatásáról is megtudhattok pár érdekességet.

Szólalj meg – angolul

11:30 33. és 34. lecke

Szólalj meg – franciául

12:00 16-20. lecke

Érettségi

12:30 Magyar nyelv-és irodalom – Madách Imre: Az ember tragédiája II.

A következő magyar órát továbbra is Madách Imre Az ember tragédiája című művével folytatjuk, részletesen elemezve a különböző színek történéseit, eszméit.

13:00 Matematika – Koordinátageometria I.

A koordinátageometriával foglalkozunk, amely a legnehezebb anyagrészek közé tartozik, mert ötvözni kell benne a geometriát az algebrával. Tehát nem elég, jól ismerni az alakzatok tulajdonságait, az egyenletrendezésben is otthonosan kell mozogni. Eddig minden évben találkozhattunk egy „szép” összetett feladattal ebből a témakörből a májusi vagy az őszi érettségi feladatsorban.

13:30 Kémia – Sav-bázis reakciók

Egy anyagot akkor nevezhetünk savnak vagy bázisnak, ha ismerjük a partnerét, tehát egy anyag csak valamihez képest lehet sav vagy bázis. A leszakadó proton szabadon nem létezhet, vagyis egy anyag csak akkor viselkedhet savként, ha van egy másik anyag, amelyik képes megkötni a protont.

14:00 Földrajz – A tengervíz mozgásai és azok felszínformáló hatásai

A világtenger, mely Földünk felszínének több mint kétharmadát teszi ki, hatalmas vízmennyiséget foglal magában. Mozgó rendszerekben, pl. a tengelye körül forgó Földön, illetve az időjárás jelenségeinek kitéve lehetetlen, hogy mozdulatlan maradjon. Az érettségi követelmények három mozgástípus megkülönböztetését és jellemzését írják elő: a hullámzást, a tengerjárást, vagy árapályt, valamint a tengeráramlásokat.

14:30 Történelem – Szent István államszervező tevékenysége

Bemutatjuk István államszervező tevékenységét, az alábbi szempontokra térünk ki:

o A fejedelmi és a királyi hatalom megszerzése, külkapcsolatok

o A közigazgatás és az egyház megszervezése

o A törvényekből kibontakozó társadalomkép

 

Mindenki akadémiája

22:40 Baltavári Tamás: Animáció, interakció, edukáció

 

Oktatási anyagok szerdára (április 8.)

Alsós

8:00 3. osztály: A víz (szivárvány, hangok)

8:15 4. osztály: Gravitáció

Felsős

8:30 Természetismeret – A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (6. osztályos tanulók számára)
“A Balatontól délnyugatra fekvő mocsaras vidék a Kis-Balaton. Itt rakta le a Zala folyó a hordalékát, de később az emberi beavatkozásnak köszönhetően lápos, mocsaras vidék alakult ki az öböl helyén, ami ma természeti és kulturális értékekben egyaránt gazdag tájegységgé alakult át.
A Kis-Balaton nemzeti szinten védett, sőt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye által jegyzett terület. A nemzeti parkban kóborol a Felsős stábja a mai adásban, miközben a természeti parkok fontosságáról, létrejöttéről, védelméről beszélgetnek a természetvédelmi szakemberekkel.”

 

9:00 Irodalom – Kortárs: Kovács András Ferenc/Szálinger Balázs (7. osztályos tanulók számára)
Egy vers megszületéséhez nem lehet receptet találni. A gondolatok, a versszervező erők nem parancsszóra kezdenek el működni. Egy vers megírásakor még az sem biztos, hogy maradandót alkot az ember, lehet, hogy a papírkosárban végzi az írás. Versíróvá válni tehát gyötrelmes út lehet – hogy mennyire, azt műsorvezetőink is kipróbálják a Felsős következő adásában.

9:30 Történelem – Az első világháborút követő békerendszer összeomlása (7. osztályos tanulók számára)
Hitler ki akarta harcolni Németország vezető szerepét Európában. A német ajkú területek megszerzésével és egyéb keleti hódítások révén egy erős Német Birodalmat akart létrehozni. Ehhez először le kellett győznie Ausztriát, Csehszlovákiát és Lengyelországot is lehetőleg anélkül, hogy Németország háborúba keveredne a nyugati hatalmakkal. A Felsősben az I. világháborút lezáró békerendszerek összeomlásáról tudhatunk meg többet, mindebben Varga Szabolcs történész segít.

10:00 Matematika – Adatok ábrázolása (6. osztályos tanulók számára)
A matematika, a statiszika, a piackutatás, a meteorológia, az orvostudomány mind mind számos adattal dolgozik. Az összefüggések megértéséhez, a következtések levonásához elengedhetetlen az adatok megfelelő ábrázolása, feltüntetése. A különböző ábrázolási módszerek, használatuk és a segítségükkel nyert információk állnak a Felsős adásának középpontjában.

10:30 Művészet – Ludwig van Beethoven (6. osztályos tanulók számára)
A világ olyan zsarnok, aki elvárja a hízelgést, hogy kegyesnek mutatkozzék; az igaz művészet azonban önmaga ura, s nem tűri, hogy hízelgő formába kényszerítsék.”” “”Nincs az a szabály, amelyet meg ne lehetne sérteni avégből, hogy szebbé tegyünk valamit.”” mondta Ludwig van Beethovan. A bécsi klasszika mesterének életútja és művészete Kircsi László zenetörténész segítségével elevenedik meg a Felsősben.

11:00 Szakmák / Állampolgári ismeretek – Stylist, cipész / Politikai rendszerek és államformák: Demokráciák (8. osztályos tanulók számára)
Talán soha nem volt még ilyen fontos a megjelenés, mint napjainkban. Ruházatunk, kinézetünk mindenki számára egyértelmű információkat közöl rólunk, anélkül, hogy az megszólalnánk. Ha ebben segítségre szorulunk, szakember segítségét is kérhetjük, hiszen mára már külön szakma létezik az egyéniség és a ruhatár harmóniájának megtalálására. Hogy pontosan mivel foglalkozik egy stylist, következő adásunkban kiderül.

 

Szólalj meg – angolul
11:30 35. és 36. lecke

Szólalj meg – olaszul
12:00 16-20. lecke

 

Érettségi

12:30 Magyar nyelv-és irodalom a – Szövegtan
A következő magyar órán visszatérünk a nyelvtan tananyaghoz, ezen belül is szövegtannal fogunk foglalkozni.

13:00 Matematika – Koordinátageometria II.
A koordinátageometriával foglalkozunk, amely a legnehezebb anyagrészek közé tartozik, mert ötvözni kell benne a geometriát az algebrával. Tehát nem elég, jól ismerni az alakzatok tulajdonságait, az egyenletrendezésben is otthonosan kell mozogni. Eddig minden évben találkozhattunk egy „szép” összetett feladattal ebből a témakörből a májusi vagy az őszi érettségi feladatsorban. Éppen ezért legutóbb foglalkoztunk a pontokkal és a körrel. Átvettük a pontok távolságát valamint a pontok és az egyenes tulajdonságait. Szó volt a kör egyenletéről és visszaemlékeztünk a teljes négyzetté alakításra, hiszen ez sokat segíthet azokban az összetett egyenletekben, amik itt előfordulhatnak.

13:30 Biológia a – Szaporodás
Az állatvilágban a szaporodás fő célja az utódokról való gondoskodás, a tulajdonságok továbbadása és a fajfenntartás. Két alapvető szaporodástípust különítünk el, az ivartalan és az ivaros szaporodást. Az ősibb az ivartalan, amikor a szülővel genetikailag megegyező utód, tulajdonképpen egy klón jön létre. Már a sima sejtosztódás is ilyen. Az ivarosság lényege ezzel szemben az, hogy két, genetikailag kicsit különböző egyed tudja örökítő anyagát kombinálni egy utódban, amivel új genetikai változat képződik anélkül, hogy génmutációkra kellene várakozni. Egy ivarosan szaporodó populáció ezért kevesebb generáció alatt tud alkalmazkodni változó környezeti körülményekhez.

14:00 Informatika a – Szövegszerkesztés 2.
Befejezzük a szövegszerkesztés témakörét. Az óra elején átvesszük az eddig tanultakat: a szövegszerkesztés logikáját, menetét, alkalmazását. Ezt követően belevágunk egy gyakorlati feladatba egy 2006-os érettségi feladat kapcsán. Péter elárulja a különbséget statikus és dinamikus szöveg között, megmutatja a kördokumentumokat és a körlevél gyakorlati alkalmazását. Fogunk táblázatot és képeket beszúrni egy adott dokumentumba és megmutatja nektek a speciális listajelet is, valamint fény derül arra is, hogy mi is az az egyesített dokumentum.

14:30 Történelem – A felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia, II. József)
Összehasonlítjuk Mária Terézia és II. József uralkodását Az alábbi szempontokra térünk ki:
o A felvilágosult abszolutizmus jellemzése, a két uralkodó módszerei
o A fontosabb rendeleteik párhuzamos és eltérő vonásai
o A rendekkel való viszonyuk

 

14:45 Mozogj otthon!

20:25 Netorika

Mindenki akadémiája

23:05 Juhász Árpád: A földtudomány forradalma: a lemeztektonika

 

Oktatási anyagok csütörtökre (április 9.)

Alsós

8:00 1. osztály

8:15 2. osztály

Felsős                                                               

8:30 Földrajz – A sarkvidékek földrajza (7. osztályos tanulók számára)

A sarkvidék hideg. Fehér. Jeges. És egyáltalán nem olyan néptelen, mint képzeljük. Ott lakik például a Mikulás, akinek – legalábbis Beni szerint – fantasztikus foglalkozása van, hiszen csak egy napot dolgozik. Ám a sarkvidékek nem csak a rejtelmes ajándékosztó miatt érdekesek – számtalan különleges állat otthona az Északi- és a Déli-sark, amelyekről Varga Tamás geográfus mesél a műsorvezetőknek.

9:00 Nyelvtan – Külső, hajviselet (6. osztályos tanulók számára)

A külső megjelenés egyfajta kommunikációnak is tekinthető. A megjelenés, az embléma az egyéniségre, a stílusra vonatkozó jelzés, melyeket tudatosan választ az ember és összességében jellemzi a személyiséget. Nem mindegy, hogyan öltözünk, milyen a frizuránk, a smink, milyen képet tárunk a környezet elé magunkról. A Felsősben a divatról, a divattörténetről tudhattok meg többet, valamint az is kiderül, mennyit számít a külső megjelenés.

9:30 Történelem – Napóleon tündöklése és bukása (6. osztályos tanulók számára)

Bonaparte Napoleon az újkor talán legkalandosabb életű, legtehetségesebb hadvezére volt, aki kisnemesi sorból előbb az ország leghíresebb hadvezérévé, majd első konzullá, végül pedig francia császárrá küzdötte fel magát. Napoleon életútját, felemelkedését, sikereit és bukását követhetjük nyomon a Felsős mai adásában.

10:00 Fizika – A munka (7. osztályos tanulók számára)

A munka kifejezést a köznapi értelemben sokféleképpen használjuk. Munkát végez, dolgozik mindenki, aki a foglalkozását űzi, például a pénztáros, a hivatalnok, a bútorszállító, az autóvezető, a tanár vagy az orvos.

A pedagógusok a diákok, az orvosok, a színészek szellemi munkát végeznek.

Természetesen fizikaórán a munkavégzés kifejezést csak olyan munka esetén használjuk, ami erőkifejtéssel jár.

Ez azonban még mindig nem elég. Ha egy nehéz zsákot tartunk a vállunkon hosszú ideig, akkor elfáradunk, de fizikai értelemben a zsákon munkát nem végzünk. Akkor most mi is ez a munka? Erre a kérdésre keressük a választ a Felsősben.

10:30 Osztályfőnöki óra – Túrázás és horgászat (8. osztályos tanulók számára)

Ha napsütéses a hétvége, akkor kalandra fel! Egy hegyvidéki túra, egy finom bográcsos vacsora, a sátor felverése, a hálózsákba való bekucorodás hatalmas élmény minden résztvevőnek. A Felsős műsorvezetői szívesen megismerkednek a tűzrakás és a sátorverés mesterfogásaival, amelyeket nem is olyan nehéz elsajátítani.

11:00 Biológia / Történelem / Földrajz – A stressz tudománya / Élet a “legvidámabb barakkban” / Kis alpesi szomszédaink Ausztria és Szlovénia földrajza (8. osztályos tanulók számára)

A stressz nem csupán pszichiátriai fogalom, mérhető, látható és diagnosztizálható élettani jelei vannak. A stressz fiziológiai tulajdonságairól dr. Tamás Andrea anatómus, egyetemi docens beszél.

A történelmes részben a “legvidámabb barakk” életével ismerkedhetünk meg,

a földrajzos percekben Kis alpesi szomszédjaink: Ausztria és Szlovénia földrajzával ismerkedhettek meg Varga Tamás geográfus segítségével.

Szólalj meg – angolul

11:30 37. és 38. lecke

Szólalj meg – spanyolul

12:00 16-20. lecke

 

Érettségi

12:30 Magyar nyelv-és irodalom – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

A következő magyar órán ismét egy kis nyelvtan következik: Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje lesz a téma. A mű elemzésén kívül bemutatjuk a művészetben megjelenő Csongor és Tündét, valamint a meseterápiát, ami egy rendkívül érdekes gyógyító módszer is lehet.

13:00 Matematika – Érettségi útravaló

Az érettségi feladatok felépítése, fontos tudnivalók, a feladatmegoldás fázisai, jó tanácsok, tippek a matematika óra adásában.

13:25 Kémia – Redoxireakciók

A redoxireakció a kémiai reakciók egyik fő típusa, melynek során elektronleadás és elektronfelvétel történik. Az ilyen jellegű reakcióban az oxidáció és a redukció mindig azonos időben megy végbe, valamint megváltozik a benne részt vevő részecskék oxidációs állapota. Az anyagok melyek elektront adnak le, oxidálódnak, melyek elektront vesznek fel, redukálódnak.

13:55 Fizika – Ideális gázok törvényei

Mai óra anyaga: ideális gázok törvényei, gázok állapotjelzői, ideális gáz, speciális állapotváltozások, ideális gázok tulajdonságai, gázok állapotjelzői, speciális állapotváltozások, egyesített gáztörvény, speciális állapotok, állapotegyenletek

14:20 Történelem – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Bemutatjuk, hogy milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! Az alábbiakra térünk ki:

• az udvar és a mindenkori kormányzat viszonya az áprilisi törvények után;

• a nagyhatalmak viszonya a magyar szabadságharchoz;

• az orosz beavatkozás és a szabadságharc leverése.

14:45 Mozogj otthon!

20:25 Netorika

Mindenki akadémiája

00:20 Láng Orsolya: Magyar pompeji – az aquincumi polgárváros története