Élménynap a szlovákiai Beretkén

  • Nyomtatás

Élménynap a szlovákiai Beretkén

 

Tavasszal osztálytársunk, Papp Lilla Kata a Mátyás király emlékév alkalmából szervezett nemzetközi versenyen Bécsben mesemondásban 1. helyezést ért el. A kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás egy beretkei élménynapot ajánlott fel a győztesnek. Erre a szlovákiai jutalomkirándulásra Lilla a 3. c osztály minden tanulóját magával vihette.

Nagy izgalommal készültünk az utazásra. 2018. június 13-án szerdán reggel 5.45-kor gyülekeztünk az iskola előtt. Izgatottan szálltunk fel a buszra. A több mint három órás út nem is tűnt olyan hosszúnak, mert sokat játszottunk, fényképeztünk, és csodáltuk a hegyvidéket. Amikor a magyar-szlovák határhoz értünk, mindenki kiáltozott az izgatottságtól, hiszen közülünk még kevesen jártak külföldön. Hamarosan megérkeztünk egy zsákfaluba, Beretkére, és a kastélygaléria előtt parkolt le a buszunk. Nagy örömmel fogadott bennünket Balázs Emese néni, az élménynapunk szervezője, Benedek László bácsi, a nap idegenvezetője és Benedek Lászlóné Éva néni.

 

Rövid tízóraizás után nekivágtunk a hegyi túrának. László bácsi elmondta a hegy kialakulásának történetét, megmutatta a turistajelzést, melyet követni fogunk. Megtudtuk, hogy az erdőben 15 barlangot nyilvánítottak védetté. Két sötét barlangba mi is bementünk, denevérek cikáztak a fejünk fölött, és ősszarvas nyomait láttuk. A Murány Áttörés Tanösvényen kapaszkodtunk fel, ereszkedtünk le. A hegyi ösvény nagyon keskeny és csúszós volt, ezért óvatosan lépkedtünk, volt ahol kézzel-lábbal kapaszkodtunk. Mellettünk egyik oldalon a hegy magasodott, a másik oldalon a mélység tátongott. A völgyben kanyargó Murány folyót követtük. Többször megálltunk, és hallgattuk a folyó csendes csobogását, a zúgóknál a hangos zúgását. Csodáltuk a gyönyörű tájat, és mindig újabb szépséget vettünk észre. Fű között pirosló szamócát, fák tövében gombacsaládot, a folyó közelében sok-sok pillangót, szitakötőt láttunk. Jól esett a sűrű erdő csendje, a sok kismadár csicsergése. Forrás mellett pihentünk meg. Jéghideg, kristálytiszta vízzel oltottuk szomjunkat, és minden gyerkőc megtöltötte a kulacsát forrásvízzel. A túra nagyon tetszett nekünk, mert tele volt kalanddal, örömmel, bátorságpróbával.

Lillát megajándékozta Laci bácsi egy elismerő oklevéllel, mely arra bizonyíték, hogy a nemzetközi mesemondó verseny 1. helyezettje sikeresen teljesítette a tanösvényen a 3,5 km-es Dénes György túrát.

Minden gyereket megajándékoztak Emese néniék egy Beretke nevezetességeit ábrázoló hűtőmágnessel. Kaptunk az osztály részére posztereket, melyek Gömör vidékének növény- és állatvilágát mutatják be, valamint DVD-t, mely Tompa Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából készült. A Meseiroda kiadványai közül Slavomír Szabó: Kraszko csigácska kalandjai című mesekönyvével gazdagítottákosztálykönyvtárunkat.

Mi a vendéglátóink meghívását, kedvességét a Nánási Portéka termékeiből összeállított ajándékcsomagokkal köszöntük meg. Az ajándékozás és köszönetnyilvánítás zárásaként Éva néniékkel közösen népdalokat énekeltünk: Hej, tulipán…, Tavaszi szél…, Két szegény legény…

Ebéd után ellátogattunk a Tájházba, ahol Edit néni, a tárlatvezető bemutatta a Beretkei család életét. Sok-sok régi használati tárgyat láttunk, amiket mi már csak a mesékből ismerünk: pl. bútorok, mozsarak, füstölő, mécses, kereplő, gereben, rokka, guzsaly, orsó. A Méhészmúzeumban rácsodálkoztunk a méhészkedés ősi és újabb tárgyaira. Edit néni megajándékozott bennünket mézeskaláccsal és mézes süteménnyel. A kastélygalériában a Gömöri Fotóklub gyönyörű képein ismerkedhettünk Gömör környékével.

Vendéglátóink elkísértek bennünket Sajógömörre Mátyás király szobrához. Megismertük azt a mondát, amelyben Mátyás király megkapáltatta az urakat a gömöri szőlőhegyen. Az a szobor Mátyást úrias ruhában, de kapával a kezében ábrázolja. Tiszteletünk jeléül szép koszorút vittünk Hajdúnánásról a szoborhoz. A pillanat ünnepélyességét emelte, hogy Éva néni gyönyörű verset szavalt nekünk.

Utolsó állomásunk Szlovákiában Rimaszombatra, a járás székhelyére vezetett. Sétáltunk a hangulatos belvárosban. Híres magyar költők szobrait tekintettük meg, Petőfi Sándorét, Tompa Mihályét, valamint a fotóklub fényképezőgép- és kameragyűjteményét. Vendéglátóink egy közös fagyizással búcsúztak tőlünk.

Következő úti célunk már Hajdúnánás volt. Mikor átléptük Szlovákia határát, kettős érzés volt bennünk, mert haza akartunk jönni a családunkhoz, de nagyon jól éreztük magunkat egész nap, szívesen maradtunk volna. De mégiscsak Magyarország a hazánk.

A kirándulást követő napon a következő üzenet érkezett Emese nénitől: „Nagyon örülünk, hogy ilyen kedves, barátságos, érdeklődő Csapatot fogadhattunk tegnap. A Csapattól kapott szeretet őrizzük a szívünkben.”

Az élménynapon Balázs Emese néni, Benedek László bácsi és Benedek Lászlóné Éva néni valamint a tárlatvezető nénik kitüntetett figyelemmel, szívből jövő vendégszeretettel halmoztak el bennünket, melyet ezúton is hálásan köszönünk.

Íme egy link, ahol az idegenvezető, Benedek László bemutatja az általa megálmodott és az ő  tervei alapján létrehozott beretkei tanösvényt:  https://youtu.be/jnZ6t2jhLV4 

Családi és osztálykirándulásokra jó szívvel ajánljuk a szlovákiai Beretke lenyűgöző szépségű természeti környezetét.

A 3. c osztály tanulói és szülői közössége tisztelettel köszöni meg Tóth Imre igazgató úrnak és Szólláth Tibor polgármester úrnak a beretkei élménynap megvalósulásához nyújtott segítséget, támogatást.

 

A cikket a 3. c osztály tanulóinak írásaiból szerkesztette Varga Miklósné osztályfőnök.

Az élménynap fotóit készítette Kaprinyák Sándor pedagógus.