Ötödik nap: Búcsú a sirályoktól és minden mástól

  • Nyomtatás

Szinte egész itt tartózkodásunk alatt kísértek minket a sirályok. Nagyon jól érzik magukat ezen az éghajlaton. (Remélem, vannak a képen sirályok is!)

Ma elköszöntünk tőlük, és persze a tájtól, és legfőképp azoktól az emberektől, akiket megismerhettünk a Froya szigetén épülő, szépülő Sistrandában.

Az utolsó estén a Bryggen étteremben találkoztunk. A felettünk tornyosuló esőfelhőkből lassan az eső is eleredt, de meggondolta magát, és elállt, csak a sötét árnyék hatása maradt meg, és a világos horizont a szárazföld felől. A kikötő hullámai is szürkébben voltak, mint a délutáni napsütésben.

 

A közös vacsora hangulatos gyertyafénynél kezdődött. Kicsit csendesebb volt mindenki, mint máskor. Talán a fáradtság, talán a sok sok emlék, talán a búcsúzás miatt.
A jellegzetes norvég vacsorát fogyasztottunk el.

Kagyló alakú tányérban tálalt kagyló

A gombócok: a szrke 3 évig sóban érlelt, a fehér friss halból készült. A "darabos krumplipüré-szerű" szerintünk burgyonáys-káposztás püré, a többi krumpli, szalonna, krinolin (szerű)

 

Desszert: vaniliasodó, fagylalt, málna és málnaszirup (szerintem)

 

Az étkezés és beszélgetés után egy kedves játékkal fejeztük be a norvég találkozót: Inga indította a játékot. Mindenkinek mondani, megköszönni kellett valakinek valamit, bármit, amit az együttlét alatt tapasztalt. Inga nekem dobta elsőnek a fonalat, és elmondta, mennyire jó volt látnia, hogy mi mindig mosolygunk, nevetünk Zsuzsával (Papp Imréné, nyelvi munkaközösség-vezető). Úgy gondolja mi voltunk a nemzetközi találkozó legösszeforrottab csapata. Én Bjornek köszöntem meg, hogy a trondheimi csomagmegőrzőben adott nekünk 10 koronát. Zsuzsa elmondta, nagy öröm volt számára az első Comenius találkozó, és köszöni mindenkinek a lehetőséget, hgy gyakorolhatta az angol nyelvtudását.
Mikor jól összegabalyodtunk, elköszöntünk egymástól a törökországi viszontlátás tudatában.