Hírek

Versünnep Nagyszalontán

  • Nyomtatás

Versünnep Nagyszalontán

Ez év április 22-én több településről keltek útra gyerekek és felnőttek azzal a közös céllal, hogy együtt emlékezzenek Arany János szülővárosában a nagy költőnk életére, verseire. Olyan verseket tanultak meg és szavaltak el  közösen, mely a nagy költőnk legismertebb, legkedveltebb verseihez tartoznak,  hogy együtt szavalják el  és érezhessék át a költő üzenetét Nagyszalonta nevezetes, hozzá  kötődő  állomásainál.

Azok a települések vettek részt ezen az eseményen, akik 2011. óta együtt teljesítenek szolgálatot a Partiumi magyarság tanításáért, magyar identitásuk megőrzéséért- így Hajdúnánás, mint „anyaváros”, valamint a Partiumi Poklostelek, Jankafalva, Bihardiószeg, Nagyvárad és Nagyszántó településeinek küldöttsége- lelkipásztorok, gyerekek, pedagógusok, szülők…

Az idei év különlegessége, hogy Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük- innen jött az ötlet, hogy a Szórványprogramban résztvevő települések együtt ünnepeljenek  a költő szülővárosában stílusosan közel 200-an.

Reggel, a megérkezéskor  a Nagyszalontai Református templom impozáns épületében gyülekeztek, ahol   Tokár Sándor és Csillikné Szólláth Júlia köszöntötték őket, majd Mikló István Boldizsár Nagyszalontai lelkipásztor a városról mesélt nekik- múltról és jelenről, a Szalontai Egyházközség és Arany János kapcsolatáról.  Ezek után a közös séta a városi Művelődési Házhoz vezetett, ahol a gyerekek ismerkedhettek egymással, valamint a nap további programjával. Közben az ügyes kezek csuhéból rózsát készítettek a kabátjukra, mely az egész nap során az összetartozásukat jelképezte.

A Városháza Székely László dísztermében Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület Elnöke (aki egész nap a küldöttséggel tartott) mesélt a résztvevőknek a város jelenéről, a bicentenárium eseményeiről, programjairól.

Ezek után a séta a költő szülőházához vezetett, s közben a város más hírességeinek emlékházánál is tiszteletüket tették.  A költő szülőháza és a helyére épített ház  sajnos nem maradt meg az idők folyamán , ám a helyi önkormányzat egy új, tájjellegű épületet építtetett, ahol  helyi néprajzi  kiállítást rendeztek be. A kiállított tárgyak a XIX-XX.  századi szalontai lakosok  életébe nyújtanak betekintést. A ház udvarán – a nagy eperfa alatt a Toldi előhangját szavalták el közösen a résztvevők.

A város egyetlen középkori épületeként számon tartott Csonkatorony  az Arany János közel teljes hagyatékát őrzi. A múzeum igazgatója elhivatottan és mély átéléssel mutatta be a résztvevőknek a költő fia , Arany László adományából kialakított emlékhelyet, melynek első képi megörökítése Petőfi Sándor nevéhez fűződik.

A séta további részében Dánielisz Endre helytörténész , Arany János kutató kalauzolta a csapatot, aki a híres szoborparkon át kísérte őket , bemutatva a park szobrait: köztük Bocskai István és  Kossuth Lajos szobrát is. A Nagyszalonta díszpolgárának választott író irodalomtörténész korát meghazudtoló frissességgel és humorral mesélt a gyerekeknek, akik figyelmesen hallgatták a nem kis jelentőségű idegenvezetést.

Arany János szobrához érkezve óriási izgalommal állt össze a közel 200 fős küldöttség, akik meghatódva tettek tanúbizonyságot összetartozásukról, magyarságtudatukról, a költő iránt érzett tiszteletükről- hiszen az egész nap is erről szólt. A Kiss Kata zenekar dalát- Magyar vagyok címmel- közösen énekelték el a zenekar énekesnőjével. A gyerekek hetekkel előtte készültek erre az éneklésre, a dal szövegének, dallamának megtanulásával. Lakatos Alexandra, hajdúnánási kislány élen járt ebben, hiszen nagy szorgalommal és lelkesedéssel  vett részt a dal előadásában az énekesnő mellett állva.

A szobornál Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének Elnöke is köszöntötte a nap résztvevőit kiemelve a nők szerepét a mindennapokban, valamint a költő életében is. Közösen koszorúzták meg Arany János szobrát, majd a nap zárásaként elköszöntek egymástól a csoportok a közeli viszontlátás reményében.

Felidézve Arany János kedves tanítványának versét, miszerint „Szeressed hazádat…” a versünnep teljesítette a hozzá fűzött reményeket és célokat. Azok a gyerekek és felnőttek, akik részt vettek ezen a napon, minden kétséget kizáróan felejthetetlen élményt  éltek meg együtt. Érezték, milyen magyarnak lenni azok is, akik más nevű országban laknak, közösen szavalhatták a nagy költőnk verseit, énekelték a Nemzetőr dalt, a Kossuth Lajos azt üzente…-t, s az egész nap lényegét kifejtő Magyar vagyok című dalt.

„Ezer virágból bokrétát kötni kéne már
Mert egy az utunk s ha összefogunk megmarad Hazánk!”

 

                                               Fekete Andrea